Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990
Ezekben az években, a hatvanas évek második felében, állandó feladat az új házhelyek kijelölése, értékesítése, illetve a villamos- és vízhálózat folyamatos bővítése, korszerűsítése." De ezen feladatok mellett a megnövekedett belterületi lakosság növekvő piaci és művelődési igényét is ki kellett elégíteni, ezért a meglévő boltokat, buszmegállót, művelődési házat folyamatosan bővíteni kellett. Gázcseretelepet, vagy TÜZÉP kirendeltséget kellett nyitni a faluban.100 Mindezek mellett a település mezőgazdasági - igazi falusias - jellege cseppet sem változott. Egy 1967-ben készült helyi felmérésből kiderül, hogy 93 családból (100%):101 76 helyen (81%) 168 szarvasmarha; 36 helyen (38%) 192 juh; 46 helyen (49%) 52 anyakoca; 85 helyen (91%) 225 hízósertés; 19 helyen (20%) 22 ló; 92 helyen (98%) 3761 tyúk; 21 helyen (22%) 328 pulyka; 37 helyen (39%) 324 liba vagy kacsa volt található. 1967- ben a Községi Tanács határozatban elfogadta a község egyszerűsített általános rendezési tervét, melyből adódóan egész sor tanácsrendelet látott napvilágot.102 Ezen rendeletek elsősorban a kül- illetve a belterület határát, jogi helyzetét, beépíthetőségét, hasznosítási lehetőségeit, illetve a rendelet ellen vétők szankcionálását tartalmazták. 1968- 69-ben látszódott először némi megtorpanás a dinamikus fejlődésben. 1968-ban a tanyasi iskolák közül kettőben - az alsógöbölyiben és a felső-balotai iskolában - fejlesztési munkát hajtottak végre.103 Az előbbinél villamosítottak, az utóbbit aggregátorral látták el. Azért történt mindez, mert látszott, hogy a körzetesítést a tervezett időre elvégezni nem tudják. Ezt támasztja alá az a döntés, miszerint a tervezett társadalmi munkák mellett még némi anyagi hozzájárulást is kellett a lakosságnak fizetnie. 104 Egy ekkora településnek az iskola mellett égetően szüksége volt új orvosi rendelőre, illetve egészségházra.105 Belátható volt, hogy a kettő végrehajtása már erő feletti vállalkozás lett volna a falunak. Ezért a községfejlesztési hozzájárulást 300 Ft-ra emelték.106 Ilyen módon az iskola kérdése pillanatnyilag lekerült a napirendről. Annál is inkább, mivel a teljes iskola összevonás után (1974) nyilvánvalóvá vált, hogy az iskola az akkori állagában nem volt megfelelő, illetve meg kellett oldani az iskolai étkeztetést is. 1968-ra a még 1952-ben kijelölt 106 házhely elkelt. Ezért elkészült a házhely rendezési terv újabb 103 telekkel. Az utolsó két évben 25 lakás építését kezdték meg.107 Az erőfeszítések ellenére a lakosság zöme még mindig tanyán élt.108 Ez egyértelműen hátráltatta a belterület fejlesztésének ütemét, hiszen a tanyasi lakosság miatt több helyen fejlesztéseket, átalakításokat végeztek. így 1970-ben is új gyümölcsfel8. Balassi utcai pedagógus szolgálati lakás 163 Fotó: ÁMK, PHB