Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990

Ezekben az években, a hatvanas évek második fe­lében, állandó feladat az új házhelyek kijelölése, érté­kesítése, illetve a villa­mos- és vízhálózat folya­matos bővítése, korszerű­sítése." De ezen feladatok mellett a megnövekedett belterületi lakosság nö­vekvő piaci és művelődési igényét is ki kellett elégíte­ni, ezért a meglévő bolto­kat, buszmegállót, műve­lődési házat folyamatosan bővíteni kellett. Gázcse­retelepet, vagy TÜZÉP kirendeltséget kellett nyitni a faluban.100 Mindezek mellett a település mezőgazdasági - igazi falusias - jellege cseppet sem változott. Egy 1967-ben készült helyi felmérésből kiderül, hogy 93 családból (100%):101 76 helyen (81%) 168 szarvasmarha; 36 helyen (38%) 192 juh; 46 helyen (49%) 52 anyakoca; 85 helyen (91%) 225 hízósertés; 19 helyen (20%) 22 ló; 92 he­lyen (98%) 3761 tyúk; 21 helyen (22%) 328 pulyka; 37 helyen (39%) 324 liba vagy kacsa volt található. 1967- ben a Községi Tanács határozatban elfogadta a község egyszerűsített általá­nos rendezési tervét, melyből adódóan egész sor tanácsrendelet látott napvilágot.102 Ezen rendeletek elsősorban a kül- illetve a belterület határát, jogi helyzetét, beépíthe­tőségét, hasznosítási lehetőségeit, illetve a rendelet ellen vétők szankcionálását tartal­mazták. 1968- 69-ben látszódott először némi megtorpanás a dinamikus fejlődésben. 1968-ban a tanyasi iskolák közül kettőben - az alsógöbölyiben és a felső-balotai isko­lában - fejlesztési munkát hajtottak végre.103 Az előbbinél villamosítottak, az utóbbit aggregátorral látták el. Azért történt mindez, mert látszott, hogy a körzetesítést a terve­zett időre elvégezni nem tudják. Ezt támasztja alá az a döntés, miszerint a tervezett tár­sadalmi munkák mellett még némi anyagi hozzájárulást is kellett a lakosságnak fizet­nie. 104 Egy ekkora településnek az iskola mellett égetően szüksége volt új orvosi ren­delőre, illetve egészségházra.105 Belátható volt, hogy a kettő végrehajtása már erő feletti vállalkozás lett volna a falunak. Ezért a községfejlesztési hozzájárulást 300 Ft-ra emelték.106 Ilyen módon az iskola kérdése pillanatnyilag lekerült a napirendről. Annál is inkább, mivel a teljes iskola összevonás után (1974) nyilvánvalóvá vált, hogy az iskola az akkori állagában nem volt megfelelő, illetve meg kellett oldani az iskolai étkeztetést is. 1968-ra a még 1952-ben kijelölt 106 házhely elkelt. Ezért elkészült a házhely rendezési terv újabb 103 telekkel. Az utolsó két évben 25 lakás építését kezd­ték meg.107 Az erőfeszítések ellenére a lakosság zöme még mindig tanyán élt.108 Ez egyértel­műen hátráltatta a belterület fejlesztésének ütemét, hiszen a tanyasi lakosság miatt több helyen fejlesztéseket, átalakításokat végeztek. így 1970-ben is új gyümölcsfel­8. Balassi utcai pedagógus szolgálati lakás 163 Fotó: ÁMK, PHB

Next

/
Thumbnails
Contents