Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balotaszállás 1952–2006 - Földes Ferenc: Balotaszállás története 1952–1990
Fotó: ÁMK, PHB ben már két földmü- vesszövetkezeti bolt működött, bár a V.B. indítványozta egy harmadik vegyesbolt létesítését. Továbbra is felmerülő probléma volt az áruhiány, amit raktározási nehézségekkel magyaráztak.37 1954-től határozottabb politikai állásfoglalást mutatott a község vezetősége. Ez megmutatkozott a kul- túrház tervezésének indoklásánál. Ugyanis abban a párt és más tömegszervezetek érdekeit hangoztatta, jelezték, hogy szükség van olyan helyre, ahol az embereknek előadásokat tarthatnak. Ugyanakkor a községi vezetés állást foglalt a termelőszövetkezetből kilépettek földvisszaadási kötelezettségeivel kapcsolatban.38 1955-ben községpolitikai tervet készítettek,39 melyben összefoglalták az addigi célokat és eredményeket. Új elemnek számított viszont, hogy az 1954. évi I. törvény- erejű rendeletet betartva, a lakossági bejelentéseket kivizsgálták. Az adott évben 9 ilyen bejelentés történt, ezek nagy része természetesen panasz volt.40 Ide tartozik az a döntés is, hogy a helyi felvásárló telep épületét, mely időszakosan italbolt is volt, helyi pártszervezet részére át kellett alakítani.41 A termelőszövetkezetek alapításuk évében sok családdal, de kevés taggal rendelkeztek. 1955-től a község vezetése utasította a szövetkezeteket, hogy igyekezzenek a családokat teljesen bevonni a munkába. Azoknak a családtagoknak, akik az állami gazdaságban vagy az erdőgazdaságban dolgoztak, fokozatosan meg kellett szüntetniük a munkahelyeiket. Ezekkel az intézkedésekkel a tsz-ek egyre nagyobb szerepét kívánták erősíteni.42 1955 végére a községi tanács végrehajtó bizottsága az élet minden területén igyekezett a lakosság ellenőrzésére, irányítására törekedni. Ez nagyjából sikerült is. Előbbre lépésnek számított 1956-tól az állandó orvosi szolgáltatás megteremtése (heti két alkalommal volt rendelés).43 1957-ben már létezett sportkör is, melynek működési költségét a községi tanács vállalta magára, de segítséget kaptak más szervezetektől is. így például a V.B. utasította a gépműhely vezetését, hogy a labdarúgókat a vidéki mérkőzésekre teherkocsival szállítsa.44 Különösen fontos feladat volt a lakosság életszínvonalának, kultúráltságának emelése, fejlesztése. Az emberek 90%-a még ezekben az években is tanyán lakott. Bár öt iskola működött Balotaszálláson,45 örökös problémát okozott a gyermekek különösen sok hiányzása. A V.B. üléseken, negyedéves beszámolókban az oktatási bizottság rendszeresen számot adott a hiányzásokról, kérve a felettes szervek segítségét, ha kell, bírság megállapításával.46 Ugyanilyen, vagy még nagyobb feladatnak számított az iskolások tisztálkodási szokásainak helyes irányba terelése. Az oktatási bizottság a helyi védőnővel (1952 óta van a falunak védőnője)47 rendszeresen ellenőrizte a tanulók egészségi és tisztasági állapotát. Ez utóbbi 154 2. Kultúrház, 1958 körül
