Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Száraz Csilla: Balota története a kezdetektől a késő középkorig
látszik, hogy a Kőhalom környéke volt a korábbi település, ennek pusztulása után a tőle D-re kb. 3 km-re lévő Zöldhalomra telepedtek.”18 Terepbejárásunkkor mi magunk is meggyőződhettünk elődeink elbeszéléseinek igazáról. A lelőhely egy a környezetéből erősen kiemelkedő kerekded domb, halom. Területe kutatóárkokkal szabdalt. Tetején nagyméretű mészkőtöredékeket (épület falának nyomait) találtuk.19 A lelőhely minden bizonnyal egy középkori templom, és a hozzá tartozó templom körüli temető volt. 4. lelőhely: Balotaszállás-Gyenizse-féleföldek A lelőhely Révész György feljegyzéseiből ismert. A területen faszéntöredékeket, égett csontokat találtunk.20 5. lelőhely: Balotaszállás-Reförmátus egyház földje A lelőhely Révész György feljegyzéseiből ismert. „Balotán a Református egyház földjén, az ún. Lucái szél a homokot a szántóföldről elhordván 16 rendes sirt lehetett megolvasni, ráhordott sok embercsontot találtak... Fibula és egy Constantius réz pénze (350-ik és 360-ig) több darab vas és réz nyíl csontok között is találtatott...” A római pénzek és a ruhakapcsolótű alapján minden bizonnyal szarmata temető volt a területen. Sajnos a lelőhelyet nem sikerült azonosítani. Dr. Nagy Lóránd térképén -Révész nyomán- Református egyház megnevezéssel jelzi a lelőhelyet.21 6 * * 6. lelőhely: Balotaszállás-Zöldhalom A lelőhely Révész György feljegyzéseiből ismert. Méri István ide is ellátogatott. Ő a Zöldhalom megnevezés mellett a Templomhegy megnevezést is használja. Dienes István későbbi jelentésében már csak Zöldhalomnak nevezi a lelőhelyet, és a következőket írja róla: „A templom helyét kis halmocska jelzi. (...) Kő és embercsont darabjai jelezték a felszínen a templom helyét. Maga a falu ÉNy-i DK-i irányba húzódik vizenyős területek között hepe-hupás földsávon van.” Dienes sok késő középkori cserepet talált, köztük szemeskályha darabokat. Megjegyzi, hogy kora középkori edénytöredék nem voltak. „A Templomhalmot a pusztamérgesiek ásták és sok terméskövet szedtek ki. A felsőbalotai iskolánál ennek állítólagos Balassaszállás nevű falunak emlékkövet állítottak Bánóczki Imre szerint.”22 14 1. térkép. Ismeretlen korú, őskori, bronzkori lelőhelyek Balotaszálláson
