Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Gszelmenn Ádám: Balotaszállás tanyai iskolái
nem volt kötelező az iskolába járás. Az alsóbb évfolyamokba járók hiányzásait sem büntették. A tanévet megrövidítették. Az 1915/16. tanév végén a IV-V-VI. osztályból csak hárman vizsgáztak. 1915/16- ban és 1916/17-ben a felsőbb évfolyamok november 15-én kezdték el a tanévet, de április 15-én már be is fejezték. A tanulók száma 1914/ 1915 tanévben 45, 1915/1916-ban 33 volt. 1917. januárjában 70 tanulót tartottak nyilván, de iskolába belőle senki sem járt.42 1917 áprilisában Gregus Gyuláné - aki hadbavonult igazgató férjét helyettesítette -jelentést készített az 1916/17. tanévről: „Április 16,17,18-án tartottuk meg a vizsgákat. Megdöbbentően kevés a vizsgázók száma. Oka ennek a háború szülte állapotok. A kényszer a szülőkkel elvonatja a gyermekeket az iskolától... Gőbölyjáráson a 90 fős tanköteles létszámból 17 tanuló vizsgázott.”43 Az 1917/18. tanévre 17 tanuló iratkozott be rendes időben a közel száz tankötelesből.44 A gondokat növelte, hogy a kinevezett tanítót, Bán Györgyöt hosszabb időre katonának hívták be. Helyettesítésére Tulit Mária tanítónőt rendelte ki az iskolai gondnokság.45 1919-ben Wildner Margit szabadkai menekült tanító helyettesítette Bán Györgyöt.46 Az 1920/21. tanév kezdésének idejére normalizálódtak a viszonyok. Bán György 89 tanulóval kezdte meg a munkát. Ebben a tanévben megkezdődött a szervezeti fejlesztés, beindították az ötödik osztályt is. Az 1922/23. tanévben az iskola már hat évfolyamos formában működött.47 A tanulók száma is emelkedett. 1921/22-ben 101, 1922/23-ban 105, 1923/24-ben 100, 1924/25-ben 100, 1925/26-ban 105 mindennapi tankötelest fogadott az iskola. Rajtuk kívül évente 30-35 ismétlő iskolai tanulóival is foglalkoztak. Az iskolát kéttanítós, két tanulócsoportos iskolává fejlesztették. Az 1924/25. tanév kezdésekor az iskolához helyezték Novák Tivadart. O egy év elteltével más iskolába ment, s helyére Tallósy Gizella tanítónő került. A szülők a tanítónő munkájával nem voltak megelégedve, ezt kifejezésre is juttatták, s talán ennek hatására is az 1927/28. tanév befejezését sem várta meg, s városi iskolába helyezését kérte. Munkakörét Bakos Lenke kapta meg.48 Bán György távozását követően viszonylag gyakran változtak a tanítók. Sárvári Miklós és felesége az 1935/36. tanév végéig dolgoztak Felsőgőbölyjáráson.49 1937 és 1941 között Karvaly István és felesége Egri Mária tanított itt. Távozásuk után Kupa Antal vette át az iskolát, munkatársa Krisanich Mária lett. A háborús évek alatt Kupa Antal katonai szolgálata, majd hadifogsága alatt többnyire helyettesítőkkel végeztették a munkát, noha a nyolcosztályosra fejlesztett iskola tanulói10. A felsőgöbölyjárási iskola és diákok, 1958 körül 137
