Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Tanyák Balotán
goztak. A család visszafogadta; ezt követően önként vállalt szolgai sorban élte további életét. Éjszakára az istállóban, a ló- és tehénállás között kialakított deszkakuckóban aludt. Tanyai gazdaságoknál általános jelenségként ismert, hogy a gazda és legényfiai is az istállóban aludtak. A lakótanyában a női családtagok, gyerekek számára volt csupán fekvőhely. A férfiakat is próbára tevő, gazdasági munka és a nagyfokú lekötöttség a Gyenizse lányok párválasztási esélyeit annyira megpecsételte, hogy az öt lányból csupán egy tudott családot alapítani. Gazdálkodás Amint azt a fontiekben is látjuk, a tanyán élő népesség teljes életét, életmódját a földnek szentelte alá, az irányította a párválasztást, a gyermekek nevelését és iskoláztatását is. Nézzük, Balotaszálláson a gazdálkodás mely ágainak voltak meg a reális adottságai. A nagybirtokok és az úri birtokok taglalásánál láthattuk, hogy azok többnyire Füzes és Alsószállás, a halas-szabadkai út mentén csoportosultak - ez két tényezővel magyarázható. Az egyik: a talaj termőképessége, hisz itt nagy arányban jó minőségű, szántásra alkalmas területek voltak; a másik: a megtermelt termény könnyű szállítási lehetőségei. Ez utóbbit csak fokozta a kiskunhalas-szabadkai vasútvonal megépítése. Elmondhatjuk, hogy Füzes és Alsószállás ezen részein a szántóföldi gazdálkodás és az erre alapozott állattartás került előtérbe. A szegedi határ közelébe eső Göbölyjárás és Balotapuszták homokbuckái viszont kezdetben szinte kizárólag csak a legeltető állattartás föltételei adattak meg. Előfordult, hogy 40 holdat is kaptak egy birkáért.”29 így érthető, hogy nehezen került eke alá a homok, mert ahhoz, hogy egyáltalán szántani lehessen, kitartó, kubikos munkával kellett azt elegyengetni30. Csak olyan emberek vállalták föl, akiknek máshol nagyon kevés föld jutott. A homok megkötése nagymennyiségű trágyát is igényelt, miután sikerült a felszínt högyhúzóval elsimítani. Fia nem kötötték meg, könnyen a szomszéd földjén találta egy-egy vihar után a gazda a vetést. Ezért ahová csak lehetett, igyekeztek fákat is telepíteni31. A homok megkötésének még további, bevett módja volt, hogy 20. A homok trágyázása 21. Dohányfűzés, 1980-as évek 122 Fotó: Herédi
