Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Tanyák Balotán
3. Háromosztatú, nádfódeles, törpebirtokos tanya, 4. Baromfiudvar és gabonásvermek, 1969. Keresztúri dűlő Alsóbalota, Geleta-tanya idénymunkákra, illetve részesföldek művelésével pótolták a család megélhetését. Ezen tanyatelkeken a nagyobb gazdaságot kiszolgáló lakás, valamint az állattartás és a földművelés épületei találhatók meg. A legalább kétosztatú lakóház a föntebb ismertetett tagolással bírt. Gyakran a lakóházzal egy födél alatt, annak folytatásában kapott helyet a kamra, a szín és az istálló is. A család a földek megművelésében munkaerejét állatokéval egészítette ki. Aki tehette, tartott egy igásállatot - ritkábban lovat, gyakrabban tehenet -, hisz ez utóbbi azon túl, hogy igaerejével segítette a földek művelését, a család tej szükségletét is biztosította. A gazdasági munkáknál gyakran összeálltak ezen kis gazdaságok, és állataikat összefogva, valamint kisebb mezőgazdasági eszközökkel is segítették egymás földjeinek megmunkálását. A telken természetesen a nagyobb eszköz- és állatállomány elhelyezését is igyekeztek megoldani. E célból - a fentebb említett, egysoros épületeken túl - gyakran találkozhattunk a lakóházzal szemben vagy arra merőlegesen megjelenő, második épülettel is. További kisebb, kezdetlegesebb épületek szolgáltak az aprójószág, a baromfi tartására, a betakarított termények tárolására. Megjelent a góré, amelynek alját disznó-, esetleg baromfióiként használták; mellé gyakran féltetővel ragasztották a gépszínt. 5. Szárnyék törpegazdatanyán, Kisbalotai út 6. Falábas góré törpebirtokon. Fölsőbalota, Halász Darabos dűlő 114 Fotó: Herédi Antalné tulajdona