Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)
Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Népi építkezés Balotán
A sövényfalas technikát gyakran használták vértelekek (oromfal) készítésére is. A mai Balotaszálláson pa tics falú építményeket többnyire kisházként használtak. Példáiul a belterület szélén, a lebontott, egykori göbölyjárási iskola szomszédságában vagy lacikonyhaként, mint amellyel a Füzes és a Fehértó közötti határút balotaszállási oldalán találkozhatunk. Vértelekként használt sövényfalat egy göbölyjárási, vályogfalazatú, nádfedelü tanyánál fényképezhettünk. Kisebb építményeknél megfigyelhető a sövényfalnak azon változata is, amelyben az oszlopokat összekötő korcokra függőlegesen, szorosan egymás mellé vékony vesszőt, venyigét kötöztek, majd ezt tapasztották. Állításfal A favázas építmények azon csoportja sorolható ide, amelyben az épületnek sövényfalnál taglalt módon az elkészült favázának vízszintes koreaihoz egymás mellé karókat, hasított akác hasábokat, esetleg növényi szárakat, nádtutajokat rögzítettek, majd ezt tapasztották27. A felhasznált anyagtól függően beszélünk nád-, kóró-, vessző-, illetve karóállításról. Az állításfalnál a felkötözött ágakat a korcokhoz ellenkező oldalról is újabb karókkal rögzítették28. Az állításfal speciális és vidékünkön csak ritkán előforduló példája, amikor a készülő épület vázát nem a földbe ásott oszlopokra, hanem a földre feketetett talpgerendákra épitik, majd a fal kitöltésére szinte minden kéznél levő faanyagot felhasználtak. Ezen eljárással készült az alsóbalotai iskola szomszédságában lévő Geleta-tanya kapásháza29. Amint azt egy későbbi fejezetben látni fogjuk, építtetője jelentős nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezett; valószínűsíthető, hogy ezek alapján ötvözte látott élményeit a helyi adottságokkal. Balotaszalláson vesszőállításból készült nyárikonyhával a Füzesi úton, toldalékfallal az alsóbalotai iskola közelében, karóállítással az egykori Pálfi-tanyán, továbbá a Hudák soron találkozhattam. Tapasztott napraforgószárból készült oromfal a Keresztúri dűlőben, továbbá Alsószálláson Rokolya István tanyáján is látható. Nádállítással zárták le a padlásteret többek között egy, a göbölyjárási Zsámboki-réten lévő, valamint az elbontott, alsószállási iskola közelében épült tanyán is. Padlás, tetőszerkezet, héjalás Balotaszállás mai területén a lakóépületek lepadlásolása általános. Adatközlőim emlékezetében azonban még elevenen él a padlásolatlan, szabadkéményes pitvar; eltűnésük az 1970-es évek elejére tehető30. A veremházakat a tér jobb kihasználhatása okán nem látták el köztes födémmel, belülről azonban a héjalást is betapasztották a meleg megtartása érdekében. A födémmel ellátott épületek szélességtől függően készültek mestergerendára fektetett fiókgerendákkal, padláson elhelyezett húzógerendával, esetleg egyszerűen keresztgerendákkal. A falazás befejezését követően a hosszanti falakra rudakat (sárgerendát) helyeztek; a keskenyebb oldalak közepén egy-egy arasznyi mélységű fészket mélyítettek, ezeken mestergerendaként átfektettek egy erős fenyőgerendát. A hosszanti falakra helyezett sárgerendákra és a mestergerendára merőlegesen, egymástól lépésnyi távolságra a vékonyabb fiókgerendák kerültek a falakon túlnyúlóan. 102
