Szakál Aurél (szerk.): Balotától Balotaszállásig - Thorma János Múzeum könyvei 21. (Kiskunhalas, 2006)

Balota a kezdetektől a 20. század közepéig - Ozsváth Gábor: Népi építkezés Balotán

A sövényfalas technikát gyakran használták vértelekek (oromfal) készítésére is. A mai Balotaszálláson pa tics falú építményeket többnyire kisházként használtak. Példáiul a belterület szélén, a lebontott, egykori göbölyjárási iskola szomszédságában vagy lacikonyhaként, mint amellyel a Füzes és a Fehértó közötti határút balotaszállási oldalán találkozhatunk. Vértelekként használt sövényfalat egy göbölyjárási, vályogfa­lazatú, nádfedelü tanyánál fényképezhettünk. Kisebb építményeknél megfigyelhető a sövényfalnak azon változata is, amelyben az oszlopokat összekötő korcokra függőlegesen, szorosan egymás mellé vékony vesszőt, venyigét kötöztek, majd ezt tapasztották. Állításfal A favázas építmények azon csoportja sorolható ide, amelyben az épületnek sö­vényfalnál taglalt módon az elkészült favázának vízszintes koreaihoz egymás mellé karókat, hasított akác hasábokat, esetleg növényi szárakat, nádtutajokat rögzítettek, majd ezt tapasztották27. A felhasznált anyagtól függően beszélünk nád-, kóró-, vessző-, illetve karóállításról. Az állításfalnál a felkötözött ágakat a korcokhoz ellen­kező oldalról is újabb karókkal rögzítették28. Az állításfal speciális és vidékünkön csak ritkán előforduló példája, amikor a készülő épület vázát nem a földbe ásott oszlopokra, hanem a földre feketetett talpgerendákra épitik, majd a fal kitöltésére szinte minden kéznél levő faanyagot felhasználtak. Ezen eljárással készült az alsóbalotai iskola szomszédságában lévő Geleta-tanya kapásháza29. Amint azt egy későbbi fejezetben látni fogjuk, építtetője jelentős nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezett; valószínű­síthető, hogy ezek alapján ötvözte látott élményeit a helyi adottságokkal. Balotaszalláson vesszőállításból készült nyárikonyhával a Füzesi úton, toldalék­fallal az alsóbalotai iskola közelében, karóállítással az egykori Pálfi-tanyán, továbbá a Hudák soron találkozhattam. Tapasztott napraforgószárból készült oromfal a Kereszt­úri dűlőben, továbbá Alsószálláson Rokolya István tanyáján is látható. Nádállítással zárták le a padlásteret többek között egy, a göbölyjárási Zsámboki-réten lévő, vala­mint az elbontott, alsószállási iskola közelében épült tanyán is. Padlás, tetőszerkezet, héjalás Balotaszállás mai területén a lakóépületek lepadlásolása általános. Adatközlőim emlékezetében azonban még elevenen él a padlásolatlan, szabadkéményes pitvar; eltű­nésük az 1970-es évek elejére tehető30. A veremházakat a tér jobb kihasználhatása okán nem látták el köztes födémmel, belülről azonban a héjalást is betapasztották a meleg megtartása érdekében. A födémmel ellátott épületek szélességtől függően készültek mestergerendára fek­tetett fiókgerendákkal, padláson elhelyezett húzógerendával, esetleg egyszerűen keresztgerendákkal. A falazás befejezését követően a hosszanti falakra rudakat (sárgerendát) helyez­tek; a keskenyebb oldalak közepén egy-egy arasznyi mélységű fészket mélyítettek, ezeken mestergerendaként átfektettek egy erős fenyőgerendát. A hosszanti falakra he­lyezett sárgerendákra és a mestergerendára merőlegesen, egymástól lépésnyi távolság­ra a vékonyabb fiókgerendák kerültek a falakon túlnyúlóan. 102

Next

/
Thumbnails
Contents