Lehóczki György: Kiskunhalasi patikák 1813-tól napjainkig - Thorma János Múzeum könyvei 20. (Kiskunhalas, 2005)
Napjaink patikái
Az officinához szervesen kapcsolódik a külön helyiségben elhelyezkedő vényező laboratórium. A helyiség tágas, világos, mennyezetig csempézett. Két munkahelyes táraasztal található itt forgó korongokkal. Külön asztalfelületet alakítottak ki a gyógyszer bevizsgálásához. A laboratóriumban biztosítottak helyet az analitikai saroknak. Itt teremtették meg a feltételeit az aszeptikus munkavégzésnek. A könnyebb és pontosabb munkavégzést korszerű digitális mérlegek segítik. A labor közvetlen kapcsolatban van az alapanyagraktárral és a mosogató helységgel. A pincében alakították ki a 15 fok alatt tárolandó anyagok raktárát, ahol a megfelelő hőmérséklet biztosításáról egy klímaberendezés gondoskodik. Az officinából közvetlenül nyílik az iroda. Itt történik az ügyeleti szolgálat. Ez a helység lehetővé teszi a bizalmas beszélgetést, tárgyalást a patikalátogatókkal. Itt zajlik a gyógyszerrendelés és az adminisztráció. A HC Pointer számítógépes rendszere koordinálja a munkát. Az átalakítással sikerült megvalósítani azt az elképzelést, amely során mind a betegek, mind az ott dolgozók komfortérzete javult. Semmelweis Kórház Intézeti Gyógyszertára A halasi kórházról az 1852-től 1877-ig, nyugdíjazásáig, Halason működő doktor, Molnár István városi tisztiorvos adott hírt. 1860-tól már megkezdődött a betegforgalom a kórházban. Hosszú évtizedeknek kellett eltelnie, mire 1920-tól már telepedtek le kórházi orvosok Kiskunhalason.171 A kórház mellett gyógyszertár ekkor még nem működött. Gyógyszert csak az orvosok tartottak maguknál. Amennyiben szükség volt több gyógyszerre, úgy a városban már működő gyógyszertárakból hozattak. A kórház 1932-ben a budapesti gyógyáru nagykereskedelemtől szerezte be gyógyáru- és kötszerszükségletét. Előtte a kórházbizottság ülést tartott és pályázat alapján rendelték meg a szükségeseket. A pályázatra az országos egészségügyi anyagraktár, a Chinoin gyár, Schotola cég, Chemozán cég és Beiersdorf cég küldte el ajánlatát.172 1937-ben ismét versenytárgyalást hirdetett a kórház a gyógy- és kötszerekre, majd 1940-ben ismét pályázatok alapján döntött a különböző szükségletek beszerzéséről.173 A kórház gyógy- és kötszer szállításának jogát 20 ezer pengő értékben az Országos Egészségügyi Anyagraktár kapta. A növekvő gyógyszerszükségletek és kötszerek beszerzésére, illetve annak megfelelő tárolására gyógyszerraktárt állítottak fel, amelynek kezelője Rabstein Imre főgyógyszerész lett, aki a II. Rákóczi Ferenc nevű gyógyszertárat is vezette. Az orvosok nagyon tisztelték Rabstein Imrét pontos és lelkiismeretes munkájáért, a rendelések elkészítéséért, a gyógyszerek szakszerű tárolásáért. A kis ágyszámmal rendelkező kórházat az 1974-ben felépült 400 ágyas kórház váltotta fel, ahol már 760 m2-es gyógyszertár is helyet kapott. A gyógyszertár vezetője dr. Cseri László intézetvezető főgyógyszerész lett. Mellette három gyógyszerész, hét gyógyszertári asszisztens, valamint négy betanított egészségügyi dolgozó végezte azt a jelentős feladatot, amit a gyógyszertárnak el kellett látni. A gyógyító munka során igényelt infúziókkal, magisztrális és gyári gyógyszerekkel, kötszerekkel kellett ellátni a kórház osztályait és az ugyanitt működő rendelőintézetet. A gyógyszertár tevékenységének jelentős részét az infúziókészítés kötötte le. Mintegy 25-30 félét készítettek, átlagosan napi 150 liter mennyiségben. „Tevékenységük azért is rendkívül fontos - adta hírül az akkori sajtó - mert lehetőségük van arra, hogy gyorsan és szinte a beteg „testére szabott”, azaz az állapotának, pillanatnyi helyzetének megfelelő összetételű infúziót készítsenek és adjanak a gyógyitó orvos kezébe”. Ezen túlmenően lehetőségük volt például a mérgezési tünetekkel beszállított betegek sürgősségi ellátásához szükséges speci37
