Lehóczki György: Kiskunhalasi patikák 1813-tól napjainkig - Thorma János Múzeum könyvei 20. (Kiskunhalas, 2005)

Régi gyógyszertárak

gyógyszerészek egyaránt fellebbezést nyúj­tottak be 1913. október 17-én a város pol­gármesteréhez, melyben azt kifogásolták, hogy túl közel vannak egymáshoz a gyógy­szertárak, éssszerübb lenne távolabb helyez­ni az újonnan megnyitandó patikát. így vé­gül az új Szekér József-féle patika a Fő ut­cán (ma Szilády Áron utca 9. szám) nyílt meg és a II. Rákóczi Ferenc nevet vette fel.152 A gyógyszertár régi épület volt, folyó­vízzel, WC-vel és öltözővel nem rendelke­zett. Helyiségei köves padlózatúak voltak, 41. Tasak a gyógyszerek kiszolgálására csak a raktárhelyiségnek volt fa padlózata. A fűtés vaskályhával történt. A gyógyszertár be­rendezése szekrényekből állott, amit a gyógyszertár lebontása előtt Dusnokra szállítottak, és azóta is az ottani gyógyszertár berendezését képezi.153 Szekér József kérelmet adott be Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjához, mely­ben tudatja, hogy a gyógyszertár elkészült és kéri annak a nyitás előtti felülvizsgálatát. Áz alispán a 4108/kig. 1914. számú leiratában közli, hogy a kiskunhalasi negyedik gyógyszer­tárnak a vármegyei tiszti főorvos által történő megvizsgálására 1914. február 7-én délelőtt fog Kiskunhalasra kiszállni és megvizsgálni. Ha a követelményeknek megfelel, a forgalom­nak átadja. így a gyógyszertár a fenti időben a forgalomnak át lett adva.154 Rövid idő múlva ismét kéréssel fordult az alispánhoz, hogy gyógyszertárát ünnep és va­sárnapok délutánjain bezárhassa. Az alispán a 10755/1914. sz. 1914. március 20-án kelt le­iratával engedélyezte a kérést, azzal a feltétellel, hogy az éjjeli inspekciót köteles megtarta­ni.155 Szintén engedélyezték számára, hogy 1914-től 1919. augusztus végéig gyógyszerész- gyakornokokat tarthasson.156 A városban a MANSZ, a Református Ifjúsági Kör, az Úri Kaszinó tagja. Felesége Szalai Julianna a Rácz-féle patikában dolgozott. Gyermekük nem volt, így a gyógyszertárat vég­rendelete szerint Mészáros János „fogadott fia” örökölte, aki a gyógyszertárban dolgozott, mint gyógyszerésztechnikus.157 1944 májusában, a városban gyűjtés volt a bombakárosultak javára, melyhez 100 pen­gővel járult hozzá Szekér József.158 1945. október 24-én halt meg Kiskunhalason. Temetése a református temetőben volt október 26-án. Felesége 1946-ban hunyt el, mindketten egy sír­ban nyugszanak.159 Szekér József halála után Rabstein Imre gyógyszerész vette át a gyógyszertár vezetését 1947-ig, amikor Szekér Endre lett a vezető.160 Szekér Endre gyógyszerész 1901. szeptember 2-án született Jászkarajenőn. Édesanyja Gaál Paulina, édesapja Szekér Sándor református lelkész volt, mindketten kiskun- halasi születésűek. Az alsó- és középfokú iskoláinak elvég­zése után 1924-ben szerzett gyógyszerész diplomát a Páz­mány Péter Tudományegyetemen. Szekér Endre gyógysze­résznek Szolnokon, a Kossuth tér 9. szám alatt drogériája is volt az 1940-es években. A második világháborúban nyu­gati hadifogságba került. Onnan hazatérve Kiskunhalasra költözött és a Szekér-féle gyógyszertárban, mint vezető 1947-től 1948 őszéig dolgozott. Ezután Kecskemétre köl­tözött és ott az ún. Fördös-féle gyógyszertár, majd a Csong­rádi utcai (jelenleg Medicina) gyógyszertár vezetője volt évtizedekig. Szakmai munkájának elismeréseként Érdemes Gyógyszerész címmel, majd arany díszoklevéllel tüntették 42. Szekér Endre gyógyszerész 27

Next

/
Thumbnails
Contents