Lehóczki György: Kiskunhalasi patikák 1813-tól napjainkig - Thorma János Múzeum könyvei 20. (Kiskunhalas, 2005)
Régi gyógyszertárak
Néhány év múlva, 1909 januártól Atlasz Lajos gyógyszerész átvette tőle a gyógyszertár vezetését.60 Atlasz Lajos gyógyszerész 1883. február 25-én született Tótraszlavicán (ma Raslavice, Szlovákia). Izraelita vallású volt. Gyógyszerész diplomát szerzett 1905. szeptember 25-én, Budapesten61 A város életébe azonnal bekapcsolódó gyógyszerészt a kereskedelmi kaszinó rendes tagjának ajánlották a kaszinó tagjai.62 O is, mint elődei, sok hirdetést adott fel a helyi újságban.(Zuckoon-szappan és krém, stb.)63 1912. év utolsó negyedében elhagyta a várost és Budapestre költözött. Utódja, Mikes Ferenc 1912 októberében vette bérbe az Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertárat,64 amit többszöri szerződés-hosszabbítással 1923. június 30-ig bérelt.65 A tanácsköztársaság idején 1919. május 13-án a kiskunhalasi városi közegészségügyi bizottság ülésének határozata alapján a vagyontalan betegek részére ingyen gyógyszert lehetett adni. Ezért az intéző bizottság felhatalmazott minden Kiskunhalason gyakorló orvost, hogy a vagyontalan betegek részére, tekintet nélkül a gyógyszer árára és minőségére, ingyen gyógyszert rendelhessen. A gyógyszertárak az orvosok által rendelt ingyen gyógyszert csak abban az esetben szolgáltathatták ki, ha a recepten a direktórium pecsétje rajta volt. Sürgős esetben az ingyen gyógyszer a direktórium előzetes láttamozása nélkül is kiszolgáltatható volt, ez esetben azonban az orvosnak a receptre a sürgős szót rá kellett írni. Az ilyen receptet utólagos láttamozás végett szintén kötelező volt bemutatni a direktóriumnak.66 A Halasi Újság 1921. január 15-i száma adta hírül, hogy a kultuszminisztérium - az egyetemeken életbe léptetett numerus clausus következtében - a gyógyszerész pályára lépést is korlátozni kívánja. A minisztérium elrendelte, hogy gyógyszerész gyakornokok felvétele további intézkedésig szüneteljen, és a tiszti orvosok ne vegyék tudomásul az új gyógyszerész gyakornokok bejelentését.67 1921. július 17-én Kecskeméten megalakult az Országos Gyógyszerész Egyesület kecskeméti köre, melyhez Délpest megye és Baja gyógyszertárai tartoztak. Környékünkről a következő városok és községek tartoztak az új kerülethez: Baja, Kalocsa, Kiskunhalas, Bajaszentiván, Érsekcsanád, Fájsz, Hajós, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Sükösd.68 Arvay Károly gyógyszerész 1923. július 1-jétől bérbe vette69 és 1934. június 30-ig működtette a kiskunhalasi gyógyszertárat. 1923. szeptember 1-jétől a népjóléti miniszter a gyógyszeráremelésben megállapított díjakra az eddigi 200%-os felár helyett 500%-os felárat engedélyezett az infláció miatt.70 1925 szeptemberében a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter hatályon kívül helyezte a gyógyszertári jogosítványok engedélyezésének ideiglenes felfüggesztéséről kiadott 13636/923-IV.N.M.N. számú körrendeletét. Ennél fogva nem volt többé akadálya annak, hogy az előírt módon akár valamely község, akár valamely okleveles gyógyszerész új gyógyszertár felállításáért folyamodhasson.71 Kiskunhalas városban még 1927-ben indult meg egy akció egy hatodik és hetedik gyógyszertár felállításáért. Két gyógyszerész, Árvay Károly és Makay Antal Kiskunhalasról, valamint 1926-ban Kőhalmi Miklós budapesti okleveles gyógyszerész is hasonló kérelmet küldött a népjóléti miniszterhez. A gyógyszertárak felállítására beadott kérelmeket azonban a felsőbb szervek elutasították.72 1934. július 1-jével ifj. Majzik Lajos Nógrád megyei Magyargéc községből érkezett gyógyszerész vette át a gyógyszertár vezetését.73 (Az akkori sajtó sajnálattal vette tudomásul Arvay gyógyszerész távozását, mivel munkájával az egész város elismerését kivívta). Ifj. Majzik Lajos gyógyszerészi tevékenységére Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja 4. A Mikes Patika címkéje 11
