Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)

Jegyzetek

mértékben babonás. így a Luca napi babonák túlnyomó többségét is a beköltözőitektől vették át apránként.” Az utóbbi évtizedekben közeledhettek egymáshoz a két felekezet szokásai, erre enged következtetni az a tény, hogy az egyik református adatközlő falát szentképek díszítették. (O azonban jóslással is foglalkozik, és lehet, hogy csak a páciensei bizalmának elnyerése miatt tette ki a szentképeket.)

26Bereznai Zsuzsanna 2001.217-229. Pésachi hagyományok, lakodalmi szokások: a menyasszony hajának levágása, eljegyzési tányértörés, esküvői [tohártörés, menyasszony körbejáratása, stb. “7Bárth János kiegészítő adata a Magyar Néprajzi Atlasz kérdőívében. Kiskunhalas 1965. 99. kötet 89.

28Csonka Mihály 1952. 8.

29Kiss Mária 1959. 10.

30Nagy Czirok László 1958. 41.

7 1

Mindezekben amellett, hogy a Nap látszólagos mozgása analogikus gondolatokra ad módot, úgy vélem, hogy bizonyos eddig fel nem tárt energetikai jelenségek is lappanghatnak a napkelte és naplemente idejének a mágikus eljárásokban való gyakori szereplése miatt.

32Borzsák Endre 1939. 8.

33Nagy Czirok Lászó 1958. 25.

34Nagy Czirok László EA. 12968. 1.

35Nagy Czirok László 1958. 16 36Borzsák Endre 1939. 11.

37Nagy Czirok László 1961. 66. (EA. 12968.) 38Nagy Czirok László 1961. 22. (EA. 12968) 39Nagy Czirok László 1958. 29.

40Borzsák Endre 1939. 11.

41Hohanna Paungger-Thomas Poppe: Gyógyító Hold cimű könyvükben a holdfázisok hasznosításáról írnak az egészségmegőrzés, gyógyítás, és egyéb területeken. Az új háznak való épületfa kivágása a német nyelvterületen élők szerint is a december 21. és január 6. közötti időszakban jó. i.m. 237.

42Nagy Czirok László 1958. 24.

43Kiss Mária 1958. 2. (EA. 12205)

44Kiss Mária 1958. 5.

45Nagy Czirok László 1958. 48.

46Nagy Czirok László 1950. 57, 1958.48.

47Nagy Czirok László 1958. 49 48Nagy Czirok László 1961. 6.

49Nagy Czirok László 1961. 1-26.

50Gyenizse Lajos 1936. 425-430.

Borzsák Endre 1939. 7.

52Nagy Czirok László 1961. 1-29.

53Nagy Czirok László i.m. 22.

54Nagy Czirok László i.m. 24.

55Borzsák Endre 1939. Kiskunhalasi néphitgyűjtés. EA 00139. 12-16.

56Barna Gábor 1979. 38-41. A Hortobágy vidékén is hasonló garabonciástörténetek ismertek. 57Tálasi István 1977. 285. Tálasi István is idézte a történetnek ezt a részét.

58Borzsák Endre 1939. 15-16.

59Kiss Mária EA. 12205. 1959. II.

60Nagy Czirok László 1960. MNA kérdőíve 114.1. 61 Korkes Zsuzsa: Hiedelmek. Bodoglár. 1981 1. Kézirat. KJMA. 290.83.

62Korkes Zsuzsanna: Hiedelmek Bodoglár 1981. 3. Kézirat KJMA. 290.83.

63Nagy Czirok László 1955. EA. 21630. 1-2. 64Erdész Sándor 1984. 53-64.

65A Magyar Néprajzi Atlasz 9. 1992. 622-624. térképe szerint a házikígyóról vallott elképzelések főleg a Dunántúlon, a Tiszántúlon, Erdélyben és az Északi- Középhegységben ismertek. 66EA. 2032. 1950. 11. Madarassy László Kiskunfélegyházáról közli a köszvényes, csúzos testrészek tengerimalaccal való megszuszogtatását. Madarassy 1904. 245.

67EA. 2032. 1950. 11. f,8Nagy Czirok László 1958. 15.

69Nagy Czirok László 1958. 29.

70Nagy Czirok László 1958. 26.

71EA. 2032. 1950. 11.

72Borzsák Endre 1939. 5.

73GyenizseLajos 1929-1936.424-427. (EA2179.) 74Borzsák Endre 1939. 7.

75KJMA Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjteményében. Néhány szemfájásra írt receptet közölt belőle Lóránd Nándor 1979. 325-327. Lóránd Klára nyolc receptet ismertetett. 1982. 423-425. 76Nagy Czirok László 1958.

77Nagy Czirok László 1958.

78

Ruland János Dávid: Uj gyógyszerkészítés 1644 In: A táguló világ magyarországi hírmondói a XV-XV1II. század. 1984. 324-327.

79Nagy Czirok László 1958. 29.

80Nagy Czirok László 2002. 165.

81Borzsák Endre 1939. 6.

82Czakó Ferenc 2001. 88.

0 7

Herpai Istvánná tulajdonában van Soltszentimrén. O László Károlyné Tisóczky Erzsébettől kapta.

93