Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
Naplemente után nem adtak ki tejet a házból, nehogy elvigyék a tehenük tejét. Abban az esetben azonban adtak ilyenkor is tejet, ha betegnek kérték Jézus Krisztus nevében. A tehenek kérődzésének elrontása miatt csinálták haragosaiknak a következő rontást: Vót olyan, hogy fölvette a tehénnek a szarát, lepényét, avval csinált valamit, tán visszaetette, azt megállt a bélmozgás, a kérődzője elállt neki. Analógiás mágiával állították meg a halasiak a marhájukat ellopó tolvajokat. A tésztavágó kést beleszórták a szoba kijáratánál a gerendába, és ezt mondták: Tovább ne bírja vinni! - Hitük szerint ekkor elakadt a tolvaj. A tésztavágó kést csak akkor húzták ki a gerendából, amikor megtalálták az állatukat.155 A pásztorok megkenték a marhák gerincét fokhagymával, azért, hogy összetartsanak, együtt maradjanak.156 Néha rontásokat is készített egy-egy pásztor dinnyehéjjal és tályoggyökérrel. A dinnyehéjat egy árral kilyukasztgatta, a lyukakba pedig beleszórta a tályoggyökereket. Ha a szarvasmarhák közül valamelyik megette, másnapra megdöglött.1' A tehenek sebeit különböző növények főzeteivel mosták le, borogatószereket, tapaszokat is alkalmaztak gyógyításukkor. Kocsorkóró, ezerjófű főzetével mosták, kőrisfa lehúzott héjával borogatták. A gennyes sebekre vöröshagymából, szappanos kovászból és mézből készült tapaszt raktak, vagy a kenyérsütéskor megmaradt tésztát tejjel, leginkább szoptatós asszony tejével meglocsolták, és azt tapasztották a sebre. Gyephantot is tapasztottak a beteg állatok tőgyére. A marhák szemén nőtt hályogot a keleti, kínai orvosláshoz hasonló módon gyógyították (a különböző szerveket összekötő energiavezetékek, meridiánok sejtése): a marha lapockájáról leszakítottak egy fürt szőrt, bicska heggyel felvágták a füle belsejét, s a szőrt a fülébe húzták.'5S Ha veszett kutya marta meg a marhákat, akkor a gazdák megfogták a kutyát, megölték és a megharapott marha gazdájának legelőjén elégették. Odahajtották az állatokat, hogy megfüstölődjenek. A tolvajok különböző szerek égetésének füstjével próbálták a marhacsordát megzavarni, lopásukat előkészíteni. A büdösbanka és a veréb fészkét meggyújtották, és szétugrasztották vele a barmokat, hiszen a marhák nem bírták ezt a szagot. Füstölőszernek használták még ilyenkor az elhullatott marhakörmöket, zsíros kalapjukról lekapart piszkot vagy a csődörök csőkéről levakart koszt.159 Nagy szerepe volt az állatgyógyításban az ügyes pásztoroknak és a kuruzs- lóknak. Csontrakó Buhin Mihály ökörcsordás volt ilyen tudós pásztor Halason, aki ellátta a törött lábú marhákat. Füvekkel, gyephanttal, takart vízzel gyógyított.1'’0 Nagy Czirok László Pásztorélet a Kiskunságon c. könyvében Lendér Imre és Császár Rozália állatgyógyító eseteit ismertette még.161 A baromfitartás hiedelmei A legtöbb baromfival kapcsolatos hiedelem Luca napjához fűződött. Nagy Czirok László 1963-ban összegyűjtötte Kiskunhalason a Luca napi szokásokat, 68
