Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)

Az emberi világ hiedelmei

szömei, vérbe forogtak, az összes bőre, mint az az ótvar, olyan volt, tiszta seb volt. Hát, akármit csináltunk, nem múlt el. Hipermangános vízzel mostuk, kamillával mostuk, nem ért semmit. Hát, azt mondtam neki, hogy eridj el a Rozika nénihöz! Elmönt hozzá, aztán akkor ő biztos mondta, hogy neköm ne mondjon mög semmit se. Nem mondott semmit, hanem este mögmosdott, három este mögmosdott, elön­tötte a vizet, nem szólt semmit, mert ráparancsolt. Aztán, mikor már a második este megmosdott, utána reggel így löhetött léhasigatni a sebeket, ni! Ez olyan igaz vót, ahogy én most itt ülök. Mög az arcárul is szépen egybe légyüttek, olyan szép lett a bőre utána. Még orvosságot se adott semmit. Biztos. Ahogy áldozik a nap, ahogyan mén le a nap, abba az irányba kellett a fürdővizet önteni. Ahogy a nap mén le, úgy mén le az a betegség is. Valami folyadékot öntöttek nekem a küszöbre, ide, itt volt a lakodalom ebbe a lakásba, azt akkó valaki, azt mondták, itt vót a lakodalomba. Hát avvót [az volt] a koszorúslegény, aki el akart előtte vonni. Talán ő csinálta. Elment valakihez, hogy csináljon rontást. Úgy vót vele, hogy én majd möghalok. Azt mondta Róza néni, hogy én meghaltam volna, ha én lépőm át, de sokat szenvedőit az uram, de nem. A folyadékban volt valami. A szomszédos Kiskunmajsa Ötfa pusztáján nemcsak folyadékkal, hanem köles­kásás öntéssel is próbálták a menyasszonyt megrontani az irigyek: A köleskását megfőzték, oszt akkó a keresztútra odaszórták. Aki belelép, annak elege vót, mer arra ráragadtak a testire a kelések, gilvák. Akkó, mikó senkise látta, napfölkőtte előtt tették ki. Napfölkőtte után már nem érvényes csinálni. A majsai határban lévő Kígyós pusztán a menyasszony tartott egy másik, férjére pályázó lány rontásától ezért: hogy nehogy mögrontsák, betapasztotta a kemence száját, mikó a lakodalom vót. Szintén rontáselhárítás céljából nem léphetett a menyasszony le a földre a kocsiról való leszálláskor, hanem először egy székre kellett lépnie, csak utána léphetett le a földre. Az új párnak nem volt szabad az esküvő után egy teljes hétig elmenni ott­honról, mert ha elmegy egyik vagy másik, akkor darab lesz az életük.'09 Terhesség, szülés Kiskunhalason is azt tartották a terhes nő hasának alakjáról, hogy ha szélesebb a hasa, akkor lány, ha hegyesebb, akkor fiú lesz a magzat. A kettős gyümölcsök megevését tiltották a terhes nőknek, nehogy ikreik szülessenek. Nem volt szabad a terheseknek semmit sem megcsodálniuk, amíg meg nem mozdult a gyermek a hasukban, mert úgy gondolták, hogyha valami csúnya dologra néztek, akkor olyan lesz a gyermekük is. 1940-ben ott feküdtem a szülőszobán, volt mellettem egy nő. Akkora nagy varangyos békát szült, 4 és fél kiló volt. A főorvos úr kérdezte, hogy mit csinált. Azt mondta, hogy mindig együtt hajtottuk ki az állatokat a Jancsival, én a libá­kat, a Jancsi meg kanász volt, és mindig együtt itattak, s akkor a Jancsi mindig hozzá vágta a békát. És aszongya, terhes lőttem, de mindig hozzám vágta a békát, de én úgy irtóztam attú a békátú. 4 és fél órát élt a gyereke. Megirtózott, és békát szült. Hát aki 50

Next

/
Thumbnails
Contents