Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
Az emberi világ hiedelmei
a nyakerüket a neveletlen ujjúkkal. A kis állatokat megköpködték: Phű, te rusnya, meg ne igézzelek! Nehogy ártson nekik a szemük, meg ne verjék őket szemmel. Az emberi vizelet szépségvarázsló és gyógyszer is volt. Hogy ne legyenek ráncosak, saját vizeletükben mosakodtak az asszonyok. A tüdőcsúcshurutban, légcsőhurutban szenvedővel saját vizeletét itatták meg. (Megjegyezték, hogy ezt ma már nem lehet megtenni, mert sok gyógyszert fogyasztanak, és a vizelet méregtartalma ezért nagy). Sárgaságosnak azt ajánlották, hogy vizeljen a csalán tövére. A 19. századi halasi kézirat is tartalmaz egy vizelettel való gyógyító eljárást az asszonyok erős vérzésére: Házas szeméinek férje - de nem más, hamar saját férje hugyozzon egy pohárba, és a vér folyásban szenvedő felesége igya meg azonnal melegen a’férje hugyát — eláll a vér folyása, s' meg gyógyul. Szerelmi étetőt is készítettek vizelettel újholdkor a lányok. Vizeletet csöppen- tettek lisztre, és pogácsát sütöttek belőle a legénynek. Úgy gondolták, ha megeszi, nemsokára szeretni fogja őket a legény.77 Elképzelésük szerint súlyos betegséget, végül halálos rontást okoztak azzal, hogyha valakinek a homokra hullott vizeletébe biztosítótűt szúrtak. Ennek az lett a következménye, hogy teljesen összeszűkült a megrontott asszonynak a szeméremteste: Szúrták, becsukták, összenyomták a földbe a biztostűt. Soha az életébe ő ezután házaséletet nem tudott élni. Mög is halt, hiába mönt a Monszpart főorvos úrhoz, mikor a főorvos elösmerte azt, hogy igenis mög van rontva. A gyermekeket ért gyakori szemverés egyik gyógymódja is az anya vizeletével való lemosás volt, de a baromfiak gyógyításában is szerepelt a vizeletes söprűvel való megcsapkodás. A vizeletterápia ma is divatos ága a természetgyógyászatnak, de régen, a 17. századi orvosok, gyógyszerészek is előszeretettel ajánlották.77 Halott ember testrészét használták a halasiak a fejen lévő rendellenesség, a holttetem analógiás elmulasztásánál: halott kislány lábával nyomkodták meg a beteg fejét a 19. században.79 Egészségvarázsló szokás volt karácsonykor az almáról ivás. Ledobtak egy almát a kútba, és arról itták a vizet, hogy a következő évben egészségesek legyenek. Nagypénteken napkelte előtt megmosakodtak, hogy egészségesek legyenek abban az évben. Péntekenként gyakran ettek mézes fokhagymát ugyanilyen céllal. Nagypénteken hajnalban fűzfa alatt fésülködtek a lányok, hogy szép hosszú hajuk legyen. Húsvétkor nem volt szabad szárnyas ételt enni, hogy egészségesek maradjanak. Karácsonykor egy egészséges almát szétosztottak a családtagoknak, hogy egészben maradjon a család, és olyan egészségesek legyenek, mint a piros alma. Népi gyógyítás Rontás A rontáshoz legjobban a gyógyító specialisták, kuruzslók értettek. Gyakran a rontás eredetű betegséget egy másik rontással, egy ellenrontással gyógyították. De az emberek a haragosaikat is gyakran megrontatták. 35
