Mészáros Ágnes: Kiskunhalasi hiedelmek - Thorma János Múzeum könyvei 19. (Kiskunhalas, 2005)
A természetre vonatkozó hiedelmek
A természetre vonatkozó hiedelmek A Föld és a föld A Földet cethal tartja a hátán, a Föld alatt víz van. Amikor a cethal megrázza a farkát, megmozdul a Föld.1 A földrengésre mondták még azt is, hogy a főd gyomrába duhajkodnak valamik. Mikor tavasszal először szántottak, szokás volt az első ekevágásból hazavinni egy marókkal. Szétszórták a szobában, hogy abban az évben ne legyenek bolhák a házban.28 Termékenységvarázsló és gonoszűző cselekmény is volt egyszerre a földnek az üzekedő tehén után való rúgása: amikor a tehenet bika alá hajtották, a gazdasszony a tehén után rúgta a homokot, hogy meddő ne maradjon, s a gonoszok távozzanak tőle. Rontásra is felhasználhatták a földet. Ha valakire megharagudtak szerelmi csalódás vagy más ok miatt, akkor elmentek a birtokára, és a négy sarkából földet vittek el, majd a saját földjük közepén elásták. így ellopták haragosuk földjének termőerejét. Sorsrontásra is találtak alkalmat azok, akik egy fiatal lány ruhájáról elloptak egy gombot vagy más darabot, és elvitték temetés előtt a temetőbe, majd beledobták a sírgödörbe. Az a leány nem tudott többé férjhez menni.2’ Szemölcs gyógyításakor a szemölcsre kötött fokhagymát és cérnát holdfogytakor elásták a csurgás [eresz] alá, s mire a cérna elrohadt a földben, addigra a szemölcsök is eltűntek a beteg kezéről. A Nap és a napszakok Bizonyos napszakok kitüntetett szerepet élveznek a néphitben Kiskunhalason is. Napfeljött előtt és naplement után, napáldoztával kellett végezni a mágikus bajelhárító, rontó, gyógyító és pozitív varázsló cselekedeteket. Akkor voltak hatásosak a varázslatok, ha még nem jött fel a nap: ha hozzáértő vénasszony napfölkelte előtt egy hétlevelű folyófüvei megeteti a tehenet, azt annak elveszi a hasznát, az a tehén többet nem ad tejet, vagy kevesebbet ad. A Szent György nap előtti harmatszedés is hajnalban volt hatásos. Naplement után általában semmit nem adtak ki a házból, sem tejet, sem tojást, sem kenyeret, de Luca napján különösen nem. Kölcsön csak akkor adtak bármit, ha betegnek kérték, Jézus Krisztus nevében. Gonoszjáró idő is egyben a naplemente utáni időszak, erre utal a következő tiltó rendszabály: Naplemente után tükörbe ne nézz, mert az ördög seggibe nézel! " A híres halasi kuruzsló, Macska Róza receptjében azt tanácsolta, hogy a gyógyító fürdőhöz a vizet hajnali harangszó előtt kell hozni. A víz napáldozat előtt fél óráig az asztal alatt legyen, s csak ezután főzzék bele a különböző anyagokat. A gyógyító fürdést napáldozat után és este 9 óra között kellett végezni, s a fürdővizet napáldozatnak, azaz nyugati irányba öntötték ki f Ahogy áldozik a Nap, ahogy mén 12
