Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Kustár Rozália-Wicker Erika: Bronzkori halomsíros temető Csólyospálos-Felsőpáloson
78 Kustár Rozália - Wicker Erika feküdt. A 26,33 és 66. sírok halottai fejjel északkelet felé feküdtek, az 51 és 96 sírokban délnyugat felé, a többi esetben nem lehetett a bolygatás miatt megfigyelni a vázcsontok eredeti helyzetét. Megfigyelésünk alapján, hogy az edényáldozatot illetve gyakran a többi sírmellékletet is a halott lábához helyezték, feltételezhető, hogy a 92. sír illetve az „A” objektum tájolása az 51. és 96. sírokéhoz volt hasonló (II, III. tábla). Csólyospáloson a sírmellékletek - mivel a csontok antropológiai elemzése nem történt meg - arra utalhatnak, hogy a férfiakat és a nőket ellentétes tájolással helyezték sírba. A valószínűleg tőrből származó bronz szegecsek illetve a különösen nagy, cölöpszerkezetes sírgödrök a 33. és 66 sír esetében férfisírra utalhatnak. A sírgödrök nagysága és a faszerkezetek nyomai A bronzkori sírgödrök nagysága Csólyospáloson jelentősen eltér. Öt esetben különösen nagy gödörbe temetkeztek (33, 66,92,96 és a 252. sírok), a három legnagyobb sírgödör méretei 280-320 cm x 140-180 cm között mozogtak (33,66 és a 252. sírok). Összefüggés tapasztalható a sírgödrök nagysága illetve mélységük között: a nagyobb sírok relatíve mélyebbek is voltak, 110-110 cm szemben az átlagos 80 cm körüli értékkel. A nagyobb sírgödrökben belső faszerkezet nyoma is megfigyelhető volt: a 96. sírban koporsónyom, a 33,66 és 252. sírokban cölöplyukak és kapcsoló sávok. A sírokban talált cölöplyukak (0 20-80 cm, mélységük a vázcsontok/sírgödrök aljától 15- 27 cm) belső faszerkezet részei lehettek, feltételezhetően négylábú faláda nyomai. Hasonló lyukak Csólyospáloson az avar sírokban is előkerültek, melyekben néha vas koporsószögekkel együtt voltak (II. tábla 3.).85 A faszerkezetek nyomai annál jobban megőrződtek, minél mélyebb volt a sír, puhább az altalaj, és persze minél nagyobb volt maga a szerkezet.86 A sírgödrök feltárásakor készített metszetek bizonyították, hogy a megfigyelt cölöplyukak összefüggtek a négylábú faládával, mely a föld nyomása alatt süllyedt a talajba.87 Ezt a feltevést erősíti a cölöplyukakat összekötő keskeny sávok megfigyelése, melyek mindig sekélyebbek voltak (2-4 cm), és a lemé- lyedő láda oldalai lehettek. Kizárható az a feltételezés, hogy sírgödör bélelése lehetett a faszerkezet, hiszen a 33. sírban a sírmellékletek a megfigyelt fanyomokon kívül helyezkedtek el (II. tábla 1.). Hasonló lyukakat Tápén (341, 440. sír) is megfigyeltek,88 ahol a sírok a vizsgált terület nyugati szélén, egymástól 7,5 m távolságban helyezkedtek el. Mindkét sir bolygatott volt.89 A 440. sírban megfigyeltek („in einer Breite von etwa 15 cm war die Füllung an den Rändern der Grube etwas heller“)90 véleményünk szerint szintén koporsónyomra utalnak. A sírok alján hasonló sávokat a kora bronzkori nyitrai kultúra néhány temetkezése esetében is megfigyeltek (Mytna Nová Vés 262. sír; Branc 31. sír, SK). J. Bátora szerint a síraknák lépcsőzetes kialakítása a sírkamra faborításával függ össze: „mit der Konstruktion der Holzverkleidung samt Decke in Form einer Grabkammer”.91 További párhuzamok ismertek a lengyelországi Kietrz lelőhelyen feltárt későbronzkori temetőből (Vorlausitzi kultúra), ahol a csólyospálosiakhoz hasonló méretű sírgödrökben a bolygatott átégett embercsontok koporsóban voltak. Kietzben a sírok 23 %-ban 4 lyukat találtak a sírgödrök sarkainak közelében, további 12 sírban a rövidebb oldalak közepén figyelték meg két cölöplyuk nyomát.92 M. Gedl a belső cölöplyukak előfordulása alapján több interpretációs lehetőséget is felvet: a koporsó megerősítése, a halomsír vagy valamilyen faszerkezet része, mely az irodalomban „a halott háza” (Totenhaus) néven ismert.93 Hasonló négycölöpös szerkezet volt még a közép-dunavölgyi halomsíros kultúra pitteni temetőjének 153/a sírjában,94 valamint a Caka-kultúra több halomsírjában (Lu any és Janíky, SK).95 Véleményünk szerint a megfigyelések alapján nem zárható ki néhány esetben egyértelműen a sírkamra megléte, de a már említett avar kori párhuzamok alapján is inkább koporsó nyomaiként értelmezzük az előkerült cölöplyukakat és az összekötő sekély árkokat.96
