Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Kustár Rozália-Wicker Erika: Bronzkori halomsíros temető Csólyospálos-Felsőpáloson
74 Kustár Rozália - Wicker Erika jelenik meg először, egy részüket a BB2 időszakra datálják a kutatók.47 Elterjedésük alapján egy dél-magyarországi vagy vajdasági öntőmühely megléte feltételezhető. Földrajzilag legközelebb korongos fejű baltát Kiskunmajsáról ismerünk, ez a tipológiailag közeli Letkés/Iclod variánsba tartozik, és valószínűleg szintén síregyüttes része volt (1. kép a távolság a két lelőhely között kb. 15 km).48 Az két szegeccsel rögzített, enyhén trapeozid markolatlemezes tőrök használata már a koszideri horizontban megkezdődik („A” objektum VI. tábla 11.), általánosan a következő időszakban terjed el. A tőrök ezen varinsának datálása viszonylag széles idősávban mozog, az umasíros kultúra kezdetéig előfordul.49 A koszideri horizontba datált analóg tőr Várpalota III. sírból, illetve a pitteni temető 181. halomsírjából ismert.50 Az egyoldalas formában kiöntött bronz penge („A” objektum VI. tábla 12.) valószínűleg sarló vagy kés része volt. Hasonló lelet ismert a Kölesden talált, koszideri horizontra datált bronz raktárleletből.51 Ékszerek és ruhadíszek A pecsétlős végű, ferde vonalkötegekkel és ún. halhólyagmintával („A” objektum, 51. sír V. tábla 6-7; VI. tábla 13,17.) díszített háromszög átmetszetű karkötők megjelenése a koszideri horizonthoz kapcsolódik, és az Alfoldön a halomsíros kultúra legkorábbi fázisára jellemző. Tiszafüreden analóg karkötők kerültek elő a 175, 256, 359. sírokban, ezeket a síregyütteseket Kovács Tibor a temetőn belül a legkorábbi halomsíros temetkezések közé sorolja.52 A közép- dunavölgyi és cseh-oberpfalzi halomsíros kultúra leletanyagában általánosak a RBB2/BC-re datált klasszikus fázisban is.53 Winklam lelőhely 2. sírjában két analóg karkötő két pecsétfejü tűvel és egy karddal volt együtt.54 A bordázott, összeszűkülő végű karkötők („A” objektum, 33. sír, IV. tábla 2,4, VI. tábla 45.) a Kárpát-medencében először a koszideri horizontban jelennek meg, pontos párhuzam ismert a Nagydémen feltárt korahalomsíros 1. A sírban.55 A társleletek alapján a korahalomsíros korszakba datálhatok a Tiszafüreden, az 56. és 342. sírban talált bordázott karkötők.56 A halomsíros kultúra klasszikus fázisában (BB2/BC) általánosan elterjedt ez a típus, néha a leletegyüttesekben együtt fordulnak elő az ötszörösen bordázott karkötőkkel, melynek öntőformája Soltvadkerten is előkerült.57 A háromszorosan bordázott karkötők továbbélésének bizonyítéka, hogy megjelenik a Blucina IV bronzdepóban.58 A bikónikus fejű, átfúrt nyakú bronztűket („A” objektum, VI. tábla 1, 3) a tápéi és kis- kunmajsai síregyüttesek egyéb leletei a RBB2 fázisba datálják.59 A pitteni temető 29b sírjában előkerült tű a 3 lábbütykös edcnyalj és az enyhén lekerekített végű, két szegecses markolatleme- zü tőr alapján esetleg a RBB1 fázisba datálható.60 Hasonló tűk ismertek még pl. Szeged-Röszke, Marosvásárhely (Tärgu Mure§, RO), Szomolány (Smolenice, SK), Tápé és Sieding lelőhelyekről.61 Két darab tü együttes előfordulása, amint azt az antropológiai elemzések mutatják, a női sírok jellemzője, és a csontvázas sírokban a vállak vonalában, fejjel lefele voltak.62 A pecsétfejű tű (Petschaftkopfnadel) a közép-dunavölgyi halomsíros kultúra sírleleteiben leggyakrabban előforduló tüforma,63 mely a RBB2 fázisba datálható, a későbbi leletegyüttesekből hiányzik.64 A tü átfúrt nyakú variánsa ritkábban fordul elő (E8 VII. tábla 3.), és úgy tűnik, kronológiai jelentősége is van; gyakran fordul elő a koszideri horizont bronzaival.65 Békásmegyer Óbuda Tsz lelőhelyen olyan öntőformát találtak, mely átlyukasztott nyakú pecsétfejü tű és tokos véső öntésére is szolgált.66 További öntőforma a közeli Soltvadkertről ismert.67 Az „A” objektumban talált tűtöredék (VI. tábla 2.) valószínűleg pödrött fejű tűből (Rollenkopfnadel) származik. Ez a tűtípus nagy területen elterjedt, és hosszabb ideig volt használatban.68
