Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Kustár Rozália-Wicker Erika: Bronzkori halomsíros temető Csólyospálos-Felsőpáloson
72 Kustár Rozália - Wicker Erika először a késővatya fázisban jelenik meg.24 A forma továbbélését a Maisbirbaum-Zohor fázison (maisbirbaumi kerámiaraktárleletek) át egészen az umasíros kultúra korai fázisáig megfigyelhetjük (pl. Janíky és Dedinka (SK) lelőhelyeken feltárt halomsírok anyaga).25 Az „A” objektumban talált kis urna (VI. tábla 16.) a halomsíros kultúra jellemző formája. Különböző méretben a halomsíros kultúra teljes elterjedési területén előfordul.26 A Duna-Tisza közének déli részén ez az edényforma a halomsíros kultúrával jelenik meg, nincsen helyi előzménye. Díszítés nélküli párhuzama több lelőhelyről, pl. Velebitről, Tápéról, Zsámbokról és Tiszafüredről stb. ismert.27 Hasonló díszítésű edény Tápén és Szeged-Bogárzón került elő.28 A dupla függő háromszögekkel való díszítés a halomsíros kultúra jellemzője, de már a késővatya edényeken is megjelenik, pl. Pákozdvár, Solymár, Gellérthegy; és hasonlóan diszített edényben volt a koszideri horizontba tartozó rákospalotai bronz raktárlelet.29 A nagy, hengeres nyakú, enyhén kihajló petemű urnák, melyeket öblükön négy nagyobb bütyök díszít (33. sír - IV. tábla 6.) az Alföldön a halomsíros kultúra kezdetétől ismertek.30 Az ujjbenyomkodásos vagy bevagdosott bordával díszített uma (VII. tábla 9.) kárpát-medencei fazekashagyományt tükröz; az edényfülek rögzítése és a nagy körülárkolt bütykök a forma továbbfejlődését mutatják.31 Az E8 urnájának (VII. tábla 9.) legközelebbi párhuzama a szlovákiai Malá nad Hronom lelőhelyen került elő.32 Ezt az edénytípust a halomsíros kultúra legkorábbi Kárpát-medencei emlékei közé sorolhatjuk, pl. Tiszafüreden az 58. sírban Litzenkeramikkal együtt került elő.33 A Duna-Tisza köze déli részén hasonló edény még pl. Szeged-Bogárzóról és Szeged-Bilisics lelőhelyekről ismert.34 A halomsíros kultúra idején a peremek perforálása általános díszítésmód, előfordul pl. a franzhauseni temető Mistelsbach-Regelsbrunn fázisba sorolható rátett bordákkal díszített urnáján.35 A pitteni temető 10. sírjában talált edény pereme alatti hosszúkás lyukakba 3-8 mm széles cinszalagot fűztek.36 Ez a díszítésmód az umasíros kultúra korai fázisában más edénytípusokon is megjelenik.37 Kőszegi F. szerint a Kárpát-medencében a perem alatt megjelenő lyukak a közép-dunavölgyi halomsíros kultúra hatásának tekinthetők.38 A perem alatt lévő néhány lyuk fedő rögzítésére is szolgálhatott. Az E6 umasír fazeka (V. tábla 11.) jellemző edénytípusa a Kárpát-medencei halomsíros kultúrának. A hasonló fazekaknak általában egy vagy két fülük van, melyek az edény peremét és vállát kötik össze. Tekintettel arra, hogy a Csólyospáloson előkerült edény töredékes, nem zárható ki, hogy eredetileg volt egy füle. A füleket általában benyomkodott bordadísz vagy bvagdosás köti össze, a bütyökdíszek a füllel egy vonalban vannak.39 Az E6 umasír edényének alsó részén megfigyelt lyuk valószínűleg másodlagos, ezért lehet, hogy ún. „Léleklyuk /Seelenloch” fúnkciója volt. A böködött pontsor motívuma leginkább a közép-dunavölgyi és a cseh-oberpfalzi halomsíros kultúrában elterjedt, ahol bonyolultabb minták része is.40 A halomsíros kultúra alföldi leletanyagában kevésbé elterjedt, általában a korsók vállát, tálak öblét díszíti vagy bütyköket keretez.41 Az E6 sír fazekán megjelenő, az egyenletesen elhelyezett bütykökből kiinduló árkolásnak, illetve a díszítés egészének nem ismerjük pontos párhuzamát. Bronztárgyak Fegyverek Az E8 umasírban talált korongos fejű balta (VII. tábla 1.) A. Vulpe rendszerezése szerint a korongos fejű balták BI típusának Senta/Cruceni variánsába tartozik.42 Legközelebbi analógiái a Cruceni-n (RO) és Sentán (Zenta, SCG) feltárt temetőkből származnak,43 illetve feltehetően síregyüttesből Zombor (Sombor, SCG) és Csanytelek lelőhelyekről, raktárlelet része volt Pecicán (RO).44 Ehhez a variánshoz tartoznak továbbá a Szabadka (Subotica, SCG), Veliki Gaj (SCG) és Hódmezővásárhely környékén szórványként előkerült balták (1. kép).45 A korongos fejű balták ezen változata viszonylag gyakran síregyüttes része.46 A koszideri horizont idején
