Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Kustár Rozália-Wicker Erika: Bronzkori halomsíros temető Csólyospálos-Felsőpáloson
Bronzkori halomsíros temető Csólyospálos-Felsőpáloson 71 Nagyméretű, bikónikus testű urna hengeres nyakkal, kihajló peremmel. Felszíne sötétbarna- világosbarna, lesimított. A pereme két helyen átfúrt. Az edény öblén lévő két kis szalagfűlet bevagdosott borda köti össze. Az edénytest fölső részét plasztikus, alsó végükön ívelődő bordák és körülárkolt bütykök díszítik. Edény m.: kb. 30 cm, száj átm.: 23 cm, nyak m.: 10 cm, fenék átm.: 16 cm (VII. tábla 9.). 6. Füles bögre znyhén kihajló peremmel, felülete sötétbarna, m: 8,7 cm, száj átm.: 8,4 cm, fenék átm.: 5,1 cm (VII. tábla 5.). 7. Kisfülű, sötétbarna edény nyakrészének töredéke, ferde, mély bebökdösött dísszel (VII. tábla 6.). 8. Sötétbarna edény fenékrészének töredéke (VII. tábla 7.). 9. Sötétbarna, vastagfalú, bikónikus testű edény töredéke. 10. Sötétbarna edény hengeres nyakának és peremének töredéke. Szórványleletek. 1. Enyhén kihajló pereműföles bögre. Felülete sötétbarna, kívül teljesen, belső oldalán csak a szájnyílásnál lesimított. Ferdén rögzített szalagfüle egyenetlen szélességű, m.: 7,1 cm, száj átm.: 6,9 cm, fenék átm.: 3,4 cm (TJM 83.5.1.; V. tábla 2.). 2. Koncentrikus körökkel díszített, bikónikus fejű, vastagodó nyakú bronztű, alsó része meghajlítva, h.: 22,9 cm (TJM leltározatlan; V. tábla 1.). A 69., 75., 87., 99., 126., 131., 138., 139., 147. és 202. avar sírok betöltéséből valamint a 27. avar sír környékéről bronzkori edénytöredékek, a közelebbről nem datálható 4. és 5. körárokból bronzgyűrű (TJM 88.1.129.) és bronztű (TJM 88.1.130.) került elő. A leletanyag Edények A bikónikus testű, hengeres nyakú, kihajló peremű bögrék (33. sír, E8 és szórvány IV. tábla 5, V. tábla 2, VII. tábla 5) a vatyai kultúra késői fázisában jelennek meg, és általánosan elterjedtek a halomsíros kultúra korai fázisában.8 Az edénynyak markánsabb árkolása szintén megjelenik már a vatyai kultúra idején.9 A középdunavölgyi halomsíros kultúra (Mitteldanubische Hügel-gräberkultur) területén általános a Mittelsbach-Regelsbrunn fázisban.10 Jellegzetesen halomsíros díszítésmód az edény öblén szimmetrikusan elhelyezett 3-4 darab bütyök. (92. sír V. tábla 15.)." A 180. sír korsója, melyet négy bütyök díszít, a korai halomsíros kultúra legelterjedtebb formái közé tartozik (V. tábla 3.).12 Előzményeit nem találjuk meg az Alföld középső bronzkori kultúráinak leletanyagában.13 Hasonló edény pl. Tápé és Tiszafüred lelőhelyekről ismert.14 Megjelenik a fiatalabb halomsíros leletegyüttesekben is, mint pl. a maisbirbaumi kerámiadepóban.15 A 66. sírban talált kétfülű (kantharosz jellegű) edény (V. tábla 4.) ismert a korábban a Duna- Tisza köze déli részén élt középső bronzkori kultúrákban.16 A halomsíros kultúra területéről hasonló edények, de kihúzott peremmel, vagy a fül fölött elhelyezett markánsabb bütyökkel pl. Velebit (Szerbia Montenegro, a továbbiakban SCG), Belegis (SCG) és Tápé lelőhelyek anyagában tűnnek elő.17 További párhuzamokat említhetünk pl. Tiszafüredről és Nyitráról (Nitra, SK).18 Hasonlóan helyi előzménye van az edényfülre ragasztott bütyökdísznek is; a halomsíros kultúra korai fázisára jellemző, a későbbre datálható lelőhelyeken ez a díszítés csak ritkán fordul elő.19 Egy Gellénházán talált edény szalagfülének közepét díszítette kis bütyök.20 A ferde árko- lással vagy bevésett, pontokból induló vonalakkal való díszítés ismert a koszideri horizontban, megjelenik a késővatya és Perjámos kultúra edényein is.21 A 66. sír edénye (V. tábla 4.) formája és díszítése alapján a halomsíros kultúra korai leleteihez sorolható. A 33. sír táljához (IV. tábla 1.) hasonlókat Bukóvá (SK), Szeged-Bogárzó és Szabadka (Subotica, SCG) környékéről ismerünk.22 Talpgyűrű nélküli hasonló formát Muhi-Csöllődomb lelőhelyen találtak; kicsit más arányú edény Tiszafüredről ismert.23 Az Alföldön ez a forma
