Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Régészet - Csekő Andrea-Cséki Andrea-Sánta Gábor: A halomsíros kultúra leletei Kunfehértón

58

Csekő Andrea - Cséki Andrea - Sánta Gábor

lenyomat Thorma János Múzeum Régészeti Adattárában 12657 sz. alatt.

NEUGEBAUER 1991 Neugebauer, J. - W: Bronzezeit in Österreich. St. Pölten, 1991.

NEUGEBAUER 1994 Neugebauer, J. - W: Die frühe und beginnende mittlere Bronzezeit in Ostösterreich südlich der Donau. — A korabronzkor és a középső- bronzkor kezdete KeletAusztriában, a Dunától délre. Zalai Múzeum 5.(1994) 85-111.

Ö. KOVÁCS-SZAKÁÉ 2000 Ö. Kovács József - Szakái Aurél: Kiskunhalas története I., Kiskunhalas, 2000.

PARADI 1990 Parádi Nándor: Néhány szó kiskunhalasfehértói kincsleletről, In: Cumania 12., 1990,71-80.

RÍHOVSKY 1963 Ríhovsky.J.: K poznáni starsí fáze kultúry stredodunajkych popelnichovych poli- velatické kultury. Sbomík Ceskoslovenské Spolec- nosti Arch., Brno, 1963,61-115.

RÍHOVSKY 1982 Ríhovsky, J: Základy stredodunajkych popelnicovychpotína Morave. Brno 1982.

SÁNTA 2004a Sánta G.: A halomsíros kultúra leletei Zákányszék határában. MFMEStudArchXI. Inprint.

SÁNTA 2004b Sánta G.: A halomsíros kultúra településeinek főbb kérdései Csongrád megyében. S z a k d o I - gozat, kézirat.

SCHREIBER 1971 Schreiber R.: A későbronzkori halomsíros kultúra emlékei Budapesten. AÉ 98 (1971) 46-51.

SZÁRAZ 2002 Száraz, Cs.: Zalaszentiván-Kisfaludi hill. The prehistoric material of the hillfort. Antaeus 25. (2002). 513-542.

SZ. MÁTHÉ 1991-1992 Sz. Máthé M.: Berettyóújfalu- Herpáty (Földvár). In: Raczky P. (szerk.): Dombokká vált évszázadok. Bronzkori teli-kultúrák a Kárpátmedence szívében. Bp.-Szolnok, 1991-1992. 53-55.

SZ. KÁLLAY 1983 Sz. Kállay Á.: A késő bronzkori halomsíros kultúra időszakának leletei Battonya határában - Die funde der spätbronzezeitlichen Hügelgräberzeit in Battonya. ArchÉrt 110(1983) 42-60.

TOCIK 1964 Tocik, A.. Die Gräberfelder de Karpatenländischen Hügelgräberkultur. FA Prag. Vol. 7. Pragae, 1964.

TORBRÜGGE 1959 Torbrügge, W: Die Bronzezeit in der Oberpfalz. H. n., 1959.

TROGMAYER 1963 Trogmayer, O.: Beiträge zur Spätbronzezeit des südlichen Teils der ungarischen Tiefebene. AAH XV. (1963) 85-122.

TROGMAYER 1969 Trogmayer O.: Középbronzkori leletek Kömpöcröl - Mittelbronzezeitlichen Funde von Kömpöc. MFMÉ 1969/1 (1969) 87-95.

TROGMAYER 1975 Trogmayer O.: Die bronzezeitlichen Gräberfeld bei Tápé. FontesArchHung 1975.

TROGMAYER-SZEKERES 1968 Trogmayer, O. - Szekeres, L.: Prilog istoriji kasnog bronzanog doha Vojvodine- Ein Beitrag zur Spätbronzezeit in der Wojewodina. Rad Vojvodanszkih Muzeja 15-17 (1968)17-30.

V. SZABÓ 1996 V. Szabó G.: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján. MFMÉStudArch II. (1996)9-109.

V. SZABÓ 1999 V. Szabó G.: A bronzkor Csongrád megyében. In: Csongrádi Múzeumi Füzetek 2. (1999) 51-77.

WICKER-TRILLSAM 1992 Wicker E. - Trillsam M.: Régészeti lelőhelyek Kunfehértó határában, In: MKBKKM 1992,32-46.

WILLVONSEDER 1937 WILLVONSEDER 1937 Will- vonseder, K.: Die mittlere bronzezeit in Österreich

Wien, 1937.

Jegyzetek

1 MNM Régészeti Adattár ltsz. 1409

2 A gyűjtemény a Városi Könyvtárban található.

3 A lelőhely a Templomdomb északi részén helyezkedik el, 1.9. kép 9. lelőhely

4 Ennek oka nagyobb mennyiségű telepanyag hiányában rejlik.

5 Az általam használt kronológia szerint ez a BB2 periódus, a későbronzkor la (KEMENCZEI 1989, 93).

6 HOLSTE 1953, Taf. 11,4, 7, 11, Taf. 15. 45;

WILLVONSEDER 1937, Taf. 8.4, Taf. 22.2, Taf 33. 5; TORBRÜGGE 1959, Taf. 13. 15; CUJ ANO VÁJ ÍLK ÓVÁ 1964, Obr. 10. 17;

JÍLKOVÁ 1958, Obr. 5. 10, Obr. 8. 11, Obr. 10. 5. A Veselé-i telep gödreiben sok, vállán szaggatott vonallal díszített szilkét találtak (BARTÍK 1996, Tab. 1.4- 5,Tab. 16.3,6,Tab.22.11, stb.).

7 Ebben a csoportban az edények nagy felületeit sávosan borították böködésekkel.

8 A 15. és 16. típust csak leírásban tudjuk bemutatni.

9 A publikájatlan leletanyag megtekintéséért Csányi Mariettának tartozom köszönettel.

10 Zákányszéken Sánta Gábor is találkozott a halomsíros telepanyagban Vatyakultúrás cserepekkel. A

jellemzően halomsíros anyagban néhány darab cserép köthető ehhez a kultúrához, amelyek a település egész területéről, szétszórtan kerültek elő. Emiatt feltehetőleg nem lehet egy korábbi teleppel számolni, hanem a Vaty a hagyományok továbbélésével, esetleg a kultúra hordozóinak etnikus jelenlétével kell számolni a halomsíros kultúrát hordozó népességen belül (SÁNTA2004a).

11 Nyilvánvalónak tűnik, hogy a halomsíros kultúrát alkotó népesség kis csoportokra tagolódott. Valószínű, hogy ezek a csoportok zárt közösségeket alkottak, melyek önállóan gazdálkodtak (SÁNTA 2004, 2004a, 13-14). Az sem kizárható, hogy az egyes közösségek hagyományai eltérőek voltak, több-kevesebb középső bronzkori hagyománnyal.

12 A szövegben használt réselés kifejezés az urnák és tálak nyakán látható átvágásokat jelenti. A szakiroda- lom „Schlitzschüssel” fogalma nyilvánvalóan csak tálakra vonatkozik. A réselés kifejezéssel az egységes terminológia kialakítása felé kívánunk lépést tenni.

13 A lektori véleményért ezúton szeretnénk köszönetét mondani V. Szabó Gábomak.(ELTE-BTK Régészettudományi Intézet)