Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Káposzta Lajos ifj.: Csettegő. Miért éppen Soltvadkerten?
Csettegő. Miért éppen Soltvadkerten? 423 A csettegő fejlődésében három fő fázis különíthető el. A 60-as évek próbálkozó, újító szellemiségű időszaka, amikor mind a lakosságnak, mind pedig a közlekedési rendőröknek sok fejtörést okozott a találékonyság eme terméke (Lehoczki Ferenc első csettegői). Az ezt követő szabályozás után Lehoczki mesterrel párhuzamosan többen ráálltak a csettegő mint önálló jármű „nagyüzemi” gyártására a 70-es 80-as években (pl. Kőszegi László). Ezt követően a gazdasági engedmények nyomán csökkent a hagyományos csettegő iránti érdeklődés és ezzel együtt felmerült a speciális jármüvek igénye (ezt elégíti ki pl. Fogl András). Itt említendő meg, hogy Lehoczki Ferenc kisiparost a szakmában eltöltött több mint 30 év és a csettegő mint ötlet megvalósítása miatt 1996- ban díszpolgárrá avatták Soltvadkerten. A 90-es évektől a politikai és gazdasági rendszer átalakulásával lehetőség nyílt az újabb technika beszerzésére. Aki manapság mezőgazdasági gépet akar vásárolni, inkább keresi azt a modem, megfelelő szervizháttérrel rendelkező traktorok között. Emellett a megváltozott viszonyok miatt sokkal erősebb a tőkebefektetés a könnyűiparban (műanyag fólia, ballonok és pillepalack), a szolgáltatásban és a kereskedelemben (üzletek). A különböző tranzakciókkal (nem mindig jogszerűen) felhalmozott alaptőke birtokában megvan a lehetőség a banki kölcsönök és állami segély felvételére is, mellyel a soltvadkerti vállalkozók rendszeresen élnek. Hogy hová fut ki ez a verseny az EU-ban, még nem tudni, de az elmúlt 40-50 év öröksége - melynek egyik szimbóluma ma is az úton pöfögő csettegő - kétségtelenül még hosszú évtizedekig meglátszik máj d a kisvároson. 21. Csettegő magasművelésű szőlőben Irodalom és források Mátyus Lajos újságcikk archívuma Soltvadkertről Módra László - Simó Tibor: A társadalom szerveződésének két modellje (Tiszakécske és Soltvadkert). Budapest. 1988. Nagy-Pál István: Soltvadkert 1376-1976. Soltvadkert. 1977. Nagy-Pál István - dr. Apró János: Adalékok Soltvadkert történetéhez Starkné Rolnii Margit - ifj. Káposzta Lajos: Házi olvasmányok a soltvadkerti evangélikusság történetéből I-II. Soltvadkert. 1997.
