Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Káposzta Lajos ifj.: Csettegő. Miért éppen Soltvadkerten?
Csettegő. Miért éppen Soltvadkerten? 421 A továbbiakban vizsgáljuk meg a rendszerváltás utáni csettegőt! Ezek egyik fő tervezője és kivitelezője Fogl András (Költői Anna u.), aki 1977 óta kisiparos. Gépszereléssel foglalkozik, de már az első évektől kapott csettegő megrendeléseket is. Darabszáma meg sem közelíti a korábbi időszak gyártóját: évente kettőt-hármat készít. Neki ez a jármű inkább kihívás volt mindig: hogyan lehet jobb és sokoldalúbb csettegőt építeni, mint a többi kisiparos! Jelenleg szerinte a végét járja a csettegőgyártás, mert a „csettegős generáció” együtt öregedett meg a jármüveivel. Lássuk tehát, milyen volt a Fogl-féle munkagép. „Én nem csináltam benzinmotorral egy darabot sem, minden gépen Diesel-motor volt. Lényegesen nagyobbakat gyártottunk, mint a Kőszegiek. Nem is a plató volt nagyobb, inkább a motor és a futómű erősebb. Nőttek az igények: valamikor elég volt a tíz mázsa teherbírás (a Kőszegiéké 12-14 mázsát bírt el), de a 80-as években már valakinek ötven mázsa kellett. Átlagosan a mieink 25-28 mázsát bírtak. Szériacsettegő az én időmben már nem volt. Mindenkinek a saját kívánsága szerint készült, emellett pedig mindig megpróbáltunk tökéletesíteni rajta. Eljutottunk odáig, hogy meg tudjuk csinálni a tökéletest, de ez nincs arányban az árával. Nem árulok el vele nagy titkot, tavaly megcsináltam - ha nem is az utolsó, de az egyik utolsó előtti - csettegőmet, ami 1,4 millió forintba került. Ehhez tudni kell, hogy 555.000 forintot fizettem a motorjáért. Két hónap élőmunka gépekkel és közel egymillió forint anyag - ez az ár nem magas. A Kőszegiék első csettegője 48.000 forintba került akkor, amikor egy új Zsiguli 80 volt. És az anyag-alkatrész ár közel sem érte el az elkészült gép árának a felét. Vadkerten az a réteg, aki a csettegőt nézte valamibe, mára kiöregedett: 60-80 15-18. Fogl-féle csettegők, 2000 körül
