Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Régészet - Szalai Sándor: Régészeti adatok a kiskunhalasi újságokban 1883-1940
40 Szalai Sándor Összegezés Az ismertetett 27 cikk közül 24 a régi halasi határban talált régiségekkel foglalkozik. Az újságokban közölt, - és nyilván sokszor túlzó, szenzációkeltő — adatokból megállapítjuk, hogy fontos leletek pusztultak el a közömbösség, nemtörődömség miatt. Közöttük legalább két lovas sír volt (Kard utca, Debeák), és ha figyelembe vesszük, hogy a környéken talált jelentős leletek egy része lovas sírokból (Balota, Inoka, Kiskunhalas-Dénes Marcell utca) kerültek elő, máris sajnálatos, hogy annak idején régész nem látta a leletet. Két lelőhely (Templomhegy az Alsó- feketeföldekben, Kápolnahely a katolikus temetőben) legalább 150 éve ismert, rendszeresen kutatva még sem voltak. Ma már ez alig lehetséges, mert a Templomhegy környéke az elmúlt évtizedekben nagyrészt beépült, a Kápolnahelyre pedig az 1920-as évektől kezdve temetkeztek. Hasonló a helyzet a Patika-kerttel is, pedig itt valószínűleg igen jelentős lelőhely pusztult el. A terület mára teljesen beépült. A többi lelet közül a Nagy Czirok László által avar korinak vélt 6 sír pontos helye lokalizálható lenne, de mára ez a környék is nagyobbrészt beépült. Végezetül megállapíthatjuk, bár környékünkön különböző földmunkák során több jelentős lelet került elő, - mivel a lelőhelyeket szakember nem vizsgálta - a talált régiségek nagyrészt elkallódtak, megsemmisültek, és ma már csak a régi újságcikkek alapj án szerezhetünk tudomást róluk. Jegyzetek 1 Révész György: Rendezett gyűjtemény a Kis Kun Halasi határba találtrégiségekről. 1858.TJM. 16-569 2 Gallina Zsolt: A történeti Halas régészeti lelőhelyi. Kiskunhalas története 1.2000.31. 3 Ez a lelet szerepel a lelőhely-kataszterben is 5. sorszámmal. Gallina Zsolt 2000.35. 4 Bökönyi S.: Őstulok (Bos primigenius Boj) leletek az Őrjeg tőzeglápjaiban. Cumania 1.17. 5 TJM. 16-569. Révész György idézett munkája minden bizonnyal az általa 1858-ban rendezett kiállításhoz készült és nem saját kezével írta. Később ezt egészítette ki, de már a saját kézírásával. A Kápolna hely nevű halom 1858-ban még a város tulajdonában volt. 1860-ban a terület a katolikus egyház használatába került, és 1861-ben árkolták körül. Ekkor kerültek napvilágra a Révész által említett sírok. 6 Az itt közölt Révész szöveg nem teljesen azonos a Nagy Czirok László által közöltekkel. Közli Wicker Erika: Halasi Múzeum 1. (Halasi Téka 9.) 1989. 32. Ez a temető nem azonos a Pesty Frigyes által említettel, az ugyanis a Szilády Áron Gimnázium helyén volt. 7 Gallina Zsolt 2000.67. lelőhely 8 Gallina Zsolt 2000.3,9,13,23, lelőhelyek 9 Gallina Zsolt 2000. 1,14,25,26, lelőhelyek 10 Ez az irat a kecskeméti Katona József Múzemba került. Szövegét közli: Wicker Erika: A halasi határ régészeti emlékei az őskortól a honfoglalás koráig. Kiskunhalas története 1.2000.95. 11 Dr. Forczek Zoltán - Dr. Janó Ákos: Szánk község története. Kecskemét. 1977. Janó Ákos: Falu a pusztában. Kecskemét. 2002. 12 Wicker Erika2000. 100.
