Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Fehér Zoltán: Annak a kincsnek valami jele van. A szanki és móricgáti kincsszerzés hiedelemkör elemzése
Annak a kincsnek valami jele van 405 Analógiának talán megfelel a sámán botja, vagy a sámán szertartásban szereplő sátorkaró. A világfa képzete (ha nem is így nevezve) szintén ismert a szanki néphitben. Annak kell tekintenünk a hirtelen megnövő ökörfarkkórót, vagy azt a nyárfát, amelynek tetejében találja magát a boszorkánymulatság elmúltával a pap, az égigérő fa tetején zaj lik egy mondánk szerint a boszorkány fogadalom letétele is.45 Tudjuk, hogy a sámánavatás szertartásának központi mozzanata volt a világfa modelljének, a sámánfának a megmászása. Ám Elő-Ázsia népeinek hagyományos hitvilágában a sámánjelöltnek azonban nemcsak az égbe, de az Alsó világba is le kell jutnia.46 Ebben a szanki boszorkánymondában az égigérő fa, mintha egy ökörfarkkóró e lett vóna. Ez a gyomnövény a próbatévő előtt gyakran válik égigérő fává hiedelemmondáinkban épp úgy, mint ahogyan a parazsat evő rossz gebéből is egyszerre táltos lesz. Az idézett szanki mondában így írják le a fa tetejét: Ott vót egy asztal, oszt ott vót egy nagy fazék, a másik sarkába meg egy nagy kutya. A jelöltnek e helyen esküt kellett tennie. Az asztal itt épp úgy oltárként szerepelhet, mint karácsonykor. Mire szoktak esküdni? Istenre, de leglább is valamilyen szakralitásra. Most azonban ezt halljuk; Hiszek a nagy fazékba, hiszek a nagy kutyába, bízok a nagy fazékba. (A szöveg hármas tagolású gondolatritmusa, poétikai funkciója, figyelmet érdemel.) Gondolhatnánk, hogy itt a szellemek világában a fordítottságnak megfelelően a szakrális helyett a profán előírása miatt mondanak nagy fazekat. Én valószínűbbnek tartom azonban, hogy ebben az esetben a nagy fazék az Alsó világ Napját jelentheti, ami az istenségnek megfelelő aranyat tartalmazza. (Láttuk már, hogy gyakran vászonfazékba helyezve ásták el a kincset.) Az eskü szövegében a nagy kutya szintén ismerős a kincsmondákból. O a kincset őrző állat. A világfa tövében - a nemzetközi anyag tanúsága szerint - egyébként is szoktak őrző állatok tartózkodni.47 Gondolatmenetünkben az az ellentmondás, hogy a fogadalomtétel a Felső világban zajlik le, ahova főmásztak, a szereplők körül viszont az Alsó világ kellékeit találjuk. A hiedelem- világ szemléletében ezúttal is egyfajta dialektika figyelhető meg. Diószegi Vilmos kutatásaiból tudjuk, hogy keleti népek világképében nemcsak felfelé, de lefelé, az Alsó világ irányába növő világfák is vannak, s valószínűleg mítosztöredékünk ősformájában is ez utóbbiról volt szó.48 Mondánk egyben magyarázatát adja annak is, hogy miért ijesztgetik boszorkányok azt, aki ki akarja ásni az elrejtett aranyat. Az az arany/Nap az Alsó világ hatalmaié, a boszorkányoké. A Világ közepén található a Világ köldöke, amely egyúttal az Alsó világ lejáratának kapuja Bár ezt a fogalmat a magyar és így a szanki néphit nem ismeri, de megvan a keleti népek mítoszaiban, ezért megkockáztatjuk azt a feltevésünket, hogy a kincs elásásakor létrejöt üreg szakrális helynek, a Világ köldökének felel meg, egyúttal áldozó hely.49 Mint a bemutatott adatokból ez kietetszik, az arany elrejtésekor és kiásásakor ott áldozati cselekményt kell végrehajtani. Berze Nagy János egyik adata szerint a fősámán a föld hetedik rétegében találja a Földöreganyát. A sámán kéri, hogy a neki felajánlott hét rézüsttel a földre vezető lyukat tömje be, hogy azon keresztül a betegségek ki ne szabaduljanak. Véleményem, hogy a rézüst a kincs edénye, maga az áldozat. (Talán maga a fogva tartott Nap.) Karjalainen és Harva szerint ez képzet tatár eredetű.50 Az alvilágba vezető útról Elő-Ázsia népei azt tartják, hogy a Világ köldökén át vezet, s hét felé ágazik.51 Tudjuk, hogy az alvilág az ég ellentéte, de ott is megtalálhatók amannak kellékei, például ez is hétrétegü, s mint láttuk, itt is van Nap. Vajon ebben a képzetben kap-e szerepet az arany? A magyar néphit szerint: igen. Berze Nagy János idézi a következő adatot: Maconka a világ közepe, mert ott esett le az arany.52 Hozzátehetjük, hogy az arany valószínűleg a világfa tetején fénylő Napot jelenthette, amely így az Alsó világba került nyilván a téli napforduló idején, vagyis karácsonykor, amikor tisztíjja magát az arany.55 Népdalainkban a megénekelt helység rendszerint azért áll a világközepén, mert ott található körülötte az aranycsipke.54 A piros láng képzete pedig a nagyszalontai köszöntő szövegében így kapcsolódik az aranyhoz: A mennyország piacának közepin (világ közepe) álló aranyalmafa (világfa) pirossal bimbózik.55 (A pirossal bimbózó nap lehet a földalatti Napként viselkedő arany fölcsapó piros lángja.) Hogy
