Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Néprajz - Hári Gyula: Kiskunhalasi ragadványnevek
HALASI MÚZEUM 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára 371 Kiskunhalasi ragadványnevek Hári Gyula 1. A ragadványnévadás általános nyelvi jelenség. Jellemzői azonban településenként, vidékenként mások-mások lehetnek - összhangban a helyi-regionális névalkotási modellekkel, a személynévrendszer befolyásoló szerepével, a névadási szükségletekkel, a társadalom, a névalkotó névhez való viszonyával. A ragadványnevek és azok rendszere elsősorban mint nyelvi, de mint társadalmi produktumok sem kerülhetők meg valamely nyelvhasználói (és társas) közösség nyelvi viszonyainak (így személynévadásának, és -használatának), valamint társadalomlélektani jellemzőinek bemutatásában. Hiszen a névadás terméke - bár leginkább egyéni aktus eredményének minősíthető - a csoporton belüli használatban kaphat olyan szerepet, amely közösségekre érvényes következtetések levonását eredményezheti. Minden olyan személynevet ragadványnévnek tekinthetünk, amelyeket a hivatalos család- és keresztneveken, továbbá a beceneveken kívül (vagy azok mellett) az emberek különféle szándékkal egymásnak adnak (HAJDÚ 1994. 43.). A névadásnak és névhasználatnak különféle színterei lehetnek: a lakókörnyezet (a falu, kisebb város, városrész) mellett a munkahely és más csoporttevékenységek színhelyei (iskola, sportegyesület, katonaság, börtön, bűnözői közösségek, galerik) is lehetőséget teremtenek a ragadványnevek kialakulására (HAJDÚ 1994.45.). Jelen beszámolóban csupán az úgynevezett falusi ragadványnevekkel foglalkozom, azokkal is csak korlátozott mértékben. Tudniillik nem volt lehetőségem olyan előmunkálatokat folytatni, amelyek a kiskunhalasi ragadványnévadás, és -névhasználat komplex vizsgálatához, a magyar névtanban kialakult szempontok szerinti feldolgozáshoz kellő anyagot szolgáltathatott volna. Mind a falusi, mind a (mező)városi közösségekben gyakori volt a ragadványnevek használata (HAJDÚ 1994. 45.), amelyek számos esetben megkülönböztető funkciót láttak el. Ennél fogva a ragadványnévadás többsíkú, funkcionális vizsgálatához elengedhetetlen a személynévadás jellemzőinek (családnevek gyakoriságának, keresztnévadási szokásoknak) felderítése az adott közösségen belül. A ragadványnevek vizsgálatában a következő szempontokat célszerű érvényesíteni, és rövid áttekintésemben (részlegesen ugyan, de) ezek alapján próbáltam meg jellemezni a ragadványnevek rendszerét, használatát: a ragadványnevek és használatuk funkciói, a névadás indítékai, a nevek lexikai felépítése, lexikológiai és nyelvjárási vallomása, a nevek szerkezete, öröklődése, az elnevező(k) és elnevezett viszonya a névhez (a nevek a hangulata), az írott és szóbeli névhasználat különbségei, rendszertani összefüggések, az egyes szempontok kapcsolatai (például a névadási motívumoknak van-e szerepük az öröklődés mértékében), összevetés más területek névadásával stb. Mindazonáltal az a néhány szempont, amelyet érintek (és amelyek egy majdani átfogó kutatás és vizsgálat során részletesebb kibontást igényelnek, amelyből következően megbízhatóbb, konkrétabb eredményekkel párosulhatnak), és azok a megállapítások, amelyek ezen szükebb körű vizsgálódás során is felszínre kerülnek, utalnak a halasi ragadványnévadás és -használat jellemző jegyeire. 2 2. A város ragadványnévadásáról önálló szövegközlés, elemző tanulmány - tudomásom szerint - eddig még nem jelent meg. A kiskunsági régióból meg lehet említeni CSABRADY JÁNOS településtörténeti összegzését (Kiskunmajsa történeté), amely az anyakönyvekből
