Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Novok Rostás László: Mélykút elnevezése és címere
350 Növök Rostás László rajzolatai nem egy időben keletkez-tek, de a címer megformálását megelőzte a pecsétrajzolat létrejötte. A pecsétrajz címerré fejlesztésére, némi átfogalmazására - bizonyára — az 1848-as centenáriumi megemlékezések adtak alkalmat 1943-ban. 100 évvel korábbi események emlékét a község akkor egy emlékmű megépítésével ünnepelte, s az emlékművön helyezte el címerét is, amelyet a lakosság az első pillanattól kezdve elfogadott. (Lásd 1 .táblázat.) Az újrafogalmazás az eredetitől lényegi eltérést nem mutat. Ami változott, azt talán a következőkkel lehetne indokolni: a pecsét és a címer keletkezése között nagyobb időbeli távolság lehetett (200 év ?), az eltelt idő alatt fejlődhetett pl. a víznyerés technikája; a kötélszáron lógó veder húzoga- tásának a technikáját felváltotta a kerekes kutak, netán a gémeskutak alkalmazása. Az eltelt idő alatt megváltozott az ország hivatalos nyelvhasználata is. A régies nyelvi forma (MELY KUTH) helyére a megújított magyar nyelvi forma (MÉLYKÚT) lépett. Mindkét ábrázolás többségében realisztikus elemeket tartalmaz, de romantikus vonás is előfordul köztük. Ez a romantikus vonás a szarvasmotívum. Az agancsos szarvas megjelenitése természetesen realisztikus is lehet, hiszen ivóvízhez e térségben a vadon élő állatok is hozzájuthattak. Romantikussá akkor változott, amikor mondabeli, valóságot nélkülöző „magyarázattal” társult a kép. Ilyen belemagyarázás: a pecsétrajz és a címer szarvasmotívuma Mélykút eredetmondáját tartalmazza. E meggondolás szerint: ahogyan Hunort és Magyart a csodaszarvas vezette hazánk területére, ugyanúgy Mélykút cimerének szarvasa - ivóvízre szomjasan - a mélykútiakat vezette a vizet bőségesen szolgáltató mély kút környékére. Ez az elképzelés azonban könnyen cáfolható a pecsét és a cimer ábrázolásával is. Vajon tényleg a szarvas vezette ide a letelepülő - újratelepülő mélykútiakat? Korántsem. Thaly Kálmán 1869-ben - a már idézett — leírásában ezt mondja: „...A káva mellett a pajzs jobb oldalán vályú melyből agan1. táblázat. A mélykúti címer motívumai A pecsétrajzon: A címeren: kávás kút félör alakú fedélzettel csúcsán szélzászló lefelé kötélszáron veder lóg a víznyerés eszköze: a kötélszáron lógó veder vályúból agancsos szarvas vizet iszik a falu neve: MELY KUTH évszám nincs kávás kút, négyzetes fedélzet csúcsán szélzászló, itt már nemzeti színekkel kötélszáron veder, a kút mellé állítva a víznyerés eszköze: a kerekes kút szerkezete vederből iszik a szarvas MÉLYKÚT 1716 3. Mélykút 1848-49-es emlékműve (felső részén a címer). Átadási ünnepélye: 1943. március 15.
