Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)

Történelem - Novok Rostás László: Mélykút elnevezése és címere

348

Növök Rostás László

1. Mélykút és határa 1783-ban.

1. Jánoshalmi út mentén három kút. 2. Kút a Halasi úttól nyugatra. 3-4. Halasi út mentén kutak.

5-7. Szegedi út közelében kutak. 8-12. Mélykúti szállásokon kutak. 13-17. Szabadkai út mentén kutak.

18. Bácsalmási úttól keletre kettőskút, az Alsó-csorda]óráson. Valószínűleg ez a mély kút.

19. Bácsalmási út mentén kút

A 18. században az itt megtelepülő emberek időben rájöttek arra, hogy egyik legfontosabb életfeltételük az egészséges, tiszta, iható víz. Ezt pedig maguknak kell „előállítaniuk”. Bő vízhozamú kutat — kutakat kell ásniuk. Épültek tehát a kutak. A község területén a lakóházak udvarán, a község határában felépülő tanyák gazdasági udvarán, s épültek a legelőkön is. Ezt a fejlesztést községünk elöljárósága is támogatta például akkor, amikor 1738-ban községi legelőt adott bérbe eszéki vállalkozóknak. A bérleti szerződés pontosan meghatározta a szerződő felek jogait, kötelességeit. így: „Dicsértessék a Jézus, Krisztus! Mi alulírt bírák és esküitek adunk tuttára az kinek illik, ho.gy megegyeztünk becsületes Eszéki kereskedő Emberekkel úgy mint Sztankó Androvics és Miháky Andrásovics ő kéelmikkel. És megengedtük ü kéelmiknek itt az mi határunkban tudni illik barmoknak mezőt, a mellyet, kutat és mely kút készen vagyon, ahhoz