Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Iván László: Kecel utcaneveiről és határneveiről
330 Iván László Ezeknek a hegyközségeknek a kialakítását maga az állami pince, a káptalan is támogatta és a tüskösi, szarkási tanítókban megfelelő szervezőkre talált. A Szent Imre elnevezés összefügg a főkáptalan szőlőtelepének névváltoztatásával. Ugyanis 1930. január 17-én tartott káptalani ülésen javasolták, hogy a Szent Imre évfordulóra való tekintettel a szőlőtelepet nevezzék el „Szent Imre hegy”-nek. Ettől kezdve a káptalani iratokban a szarkási szőlőbirtok „Szent-imrehegy”- 2. A Fő utca, 1900. körül. ként szerepel.3 így az iskola neve is megváltozott szentim- rehegyi iskolának.4 Az iskola és a környék nevének megváltoztatásában segített a keceli képviselő-testület, majd később Prokop Péter káplán keceli megjelenése. Ő ugyanis az újfalusi, polgárdi tüskösi és szarkási iskolák kápolnáiba oltárképet (al secco) festett. A szarkási iskolakápolna seccoja Szent Imrét ábrázolta5. Később (1948) a lelkészség titulusa Szent Imre lett. Ezért találjuk a hegyközség, a szőlősgazdák és 3. Kossuth Lajos utca. Ma Szabadság tér, 1958. TJM19319 tanítójuk (Vén Bertalan) csoportjának neveben a Szentimrehegy megjelölést. A szarkási iskolát az államosításkor hivatalosan „Szentimrehegyi Iskolá”- nak nevezik6. 1952-ben Kecel déli, délkeleti területeinek, valamint Kiskunhalas nyugati határrészeinek összecsatolásával létrej ött Imrehegy község7. E rövid fejtegetésből kiderül, hogy Szentimrehegy, Imrehegy elnevezés a 20. század közepén született. Akkor hogyan hívták korábban? - vetődik fel a kérdés. Erre Kecel történelmében kell keresni a választ. Az újkori Kecel alapításakor négy pusztát adott Patachich Gábor kalocsai érsek a leendő Kecelnek: Kecelt, Dömötört, Bánegyházát, Csöngődöt8. E puszták területéből állt össze az egységes keceli határ. Valamennyi pusztanév középkori eredetű. Egy-egy falut jelöltek a török előtti évszázadokban. Vass Előd „Bánház”-át az 1560. évi Tímár defterben (javadalombirtokosok jegyzéke) szultáni hász-birtoknak9 említi. A Kalocsa környékével közvetlenül határos Halas szék (1418-1509-ig) több oklevelében szerepel Kecel és Bánfalva10. Az 1600-as években 1627 körül Eszterházi Miklós nádortól Csontos Márton érsekújvári katona adományként szerezte meg Bőszér, Csábor, Vadkert és Bánegyháza pusztákat11. Az 1762-es Canonica Visitatio-ban12 Házy Pál plébános a „Vegyes dolgok” című részben az alábbiakról számol be: „A plébánia területén több katolikus templom régi romja található, éspedig az első a
