Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Juhász Gábor: Kiskunhalas a Filmhíradókban és archív filmfelvételeken
Kiskunhalas a Filmhíradókban és archív filmfelvételeken 315 TÁ 659 A konok homok MA FILMNTOS, 19 74. színes, 697méter (26perc) Rendező forgatókönyvíró vágó: Lakatos Vince, operatőr: Lakatos Iván A film a Duna-Tisza közét, a homokvidék múltj át, j elenét, j övőj ét mutatj a be a II. világháború után eltelt mintegy 30 esztendőben. Megelevenedik a Duna-Tisza köze homok- és mocsárvilága, a növényzet és az itt élő ember élete, mostoha életkörülményei, a homoki kispa- raszt sorsa. A film nyomon követi a népesség változását, alakulását a mostoha földön, a tanyák elnéptelenedését. Feltűnnek az alföldi városok: Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kecskemét. Szembeötlő a homokvidék iparának, az alföldi városoknak a fejlődése, az élelmiszeripar. A fdm készítői megörökitették a 70-es évek Duna-Tisza közének termelőszövetkezeti életét, a futóhomok megkötését, a tanyák elbontását. TE 477 Kikelet MAFILMNTOS, 1976. Színes, 520nt (19perc) 35 mm, csak zene Rendező: Lakatos Vince, operatőr.: Lakatos Iván Narrátor a film elején: A tanyákon túl gyárkémények és toronyházak ködlenek. De a zúgó nádas, a susogó nyárfaerdő, a királydinnyés homok és a dübörgő ménes, amit Petőfi látott a Dunától a Tiszáig nyúló rónaságon, - valóság marad a Kiskunsági Nemzeti Parkban. TÁ 785 A hírmondó MAFILMNTOS, 1977. Fekete-fehér, mb. 556m (20,5perc) Rendező forgatókönyvíró: Lakatos Vince, operatőr: Lakatos Iván, zene: Szigeti Ferenc Kiskunhalas és a környező tanyavilág az egyik utolsó mezőgazdasági bérmunkás, Palatinus Mihály visszaemlékezéseiben. FÖ 549 County Bács-Kiskun megye MAFILM PS, 1978. Színes 498 m (18,5 perc) Rendező: Lestár János, operatőr: Barcs Sándor Bács-Kiskun megyei tájak, városok: Szalkszentmárton, Kalocsa, Hajós, Baja, Kiskunhalas: városkép légi felvételről, csipkék, csipkevarrók. Narrátor: A halasi csipke szülőföldjén járunk. A század eleje óta ejti ámulatba a világ asszonyait a leheletnél is finomabb, az aranynál is drágább csodacsipke. FÖ 248 A Dunától a Tiszáig MAFILMNTOS 1978., színes: Lestár János, operatőr: Barcs Sándor Címer, városkép, könyvtár külső, Bajza utcai óvoda, állatvásár, ipar, Csipkeház, csipkekészítés, Markovits Mária szobra, állami gazdaság, szőlőtermelés, borászati üzem Narrátor: Kiskunhalas őrzi legszembetűnőbben az egykori mezővárosi jelleget. Maga a városkép azonban átalakult. Az új kórház, a modern lakótelepek korszerűbbé tették Halas lakóinak életét. Az urbanizáció messze sugárzó jeleket rajzol a város képére. Az átalakulás szülője itt is, mint mindenütt, az ipar. Helyi szükségleteket és országos igényeket egyaránt kielégítenek Kiskunhalas üzemei, gyárai. A hatszáz éves város sajátos színfoltja a Csipkeház, amely egyben a Háziipari Szövetkezet közpon tja is. Itt készül a világhírű halasi csipke, amely 75 éve elválaszthatatlan a város nevétől. A varázslatos öltéstechnikával készített csipkéket nézve egyáltalán nem csodálkozik az ember, amikor megtudja, hogy a halasi csipke súlyára nézve drágább az aranynál. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság évente 170 vagon szőlőt termel, a legkorszerűbb gépekkel, eszközökkel. A legnehezebb kézi munkákat is igyekeznek gépesíteni. A metszést pneumatikus
