Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Végső István: A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között
A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között 289 6. Nagy Szeder István: Kiskun-Halas gazdaságtörténete. Szerzői kiadás, Kiskunhalas, 1935. 108. 7. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunhalasi részlege (továbbiakban: BKMÖL-Kiskunhalas): V. 274. b. Polgármesteri iratok 10. d. 15867/1931. 1931-ben a laktanya bokréta ünnepségének megnyitóján a következők hangoztak el ennek kapcsán: „ Városunk nemesen gondolkodó polgára néhai Suba Imre még 1907 évben 122.000 aranykoronás alapítványi tett a honvédlaktanya építésére. A város közönsége számította az időt, amikor az alapítvány kamataival együtt eléri az összeget, amelyen a magyar honvédségnek, az alapító elgondolása szerint otthont tud emelni. Jöttek azonban nem várt idők, előre meg nem látott viharok, amelyek nemcsak a múlandóságra ítélt emberek sorait pusztították el, hanem megsemmisítették állandónak és öröknek hitt anyagi értékeket is. A valamikor aranykoronákban elhelyezett Suba Imre honvéd laktanya építési alapítványt is így semmisítette meg ez a mindent felforgató vihar.” 8. A fegyelem fenntartására hivatkozva telepítették ide a pécsi 52. császári és királyi gyalogezred pótzászlóalját. Elhelyezésükre magánházaknál, állami iskolaépületekben és a vásártéren lévő fabarakkokban került sor. Ám az idehozott katonák annyi kihágást követtek el a lakossággal szemben, hogy a város kérésére elvitték őket innen. Helyükre később ún. katonai rendőrséget állítottak fel, amely közrend fenntartásáért volt felelős. Nagy Szeder István: A Redemptio utáni kor 1745-től kezdve. Kiskunhalas, 1993. 174. 9. Dombrády 2000: 5-6. Az 1927 év két legnagyobb eseménye ebből a szempontból az olasz-magyar szerződés megkötése és a Katonai Ellenőrző Bizottság távozása Magyarországról. 10. Kiskunhalas mellett a szegedi vegyesdandár területén végül is még két új helyőrséget helyeztek el 1932 folyamán: Orosházán és Hódmezővásárhelyen. Kiskunhalas Helyi Értesítője, (továbbiakban: KHÉ), 1932. augusztus 27. 2. 11. Dr. Fekete Imre: Kiskunhalas megyei város 1931-34. évi közigazgatási életéről. Kiskunhalas, 1935. 32. 12. Nem volt könnyű dolga, hisz több mint egy évtizedes kisgazda uralmat kellett megtörnie egy agrár városban! 13. KHÉ, 1931. június 6. 2. 14. KHÉ, 1931. június 30. 15. KHÉ, 1931. június 27. 2. 16. KHÉ, 193L június 27. 2. 17. KHÉ, 1931. június 27. 2. A Szakbizottságot Szauer Pál főhadbiztos vezette. Tagjai voltak még: Csibi Sándor alezredes, dr. Ferencz Gábor törzsorvos, Faragó Lajos műszaki tisztviselő. 18. Liptai 1985: 286. Magyarországon az 1930 és 1932 közötti időszak volt a legalkalmasabb arra, hogy állandó helyőrséghez és laktanyához juthasson egy város. Köszönhetően a magyar haderő fejlesztésnek. 19. Kisebb rémület lett úrrá például Kiskunfélegyházán, ahol az a hír terjedt el, hogy az ott állomásozó zászlóaljat fogják Kiskunhalasra áthelyezni. A Félegyházi Hírlap erről elkeseredve és bosszúsan írt: „ Már régen szóbeszéd tárgya az az ellenőrizhetetlen, de városunkra nézve beláthatatlan következményű hír, hogy a szegedi 9. gyalogezred városunkban állomásozó zászlóalját Kiskunhalasra fogják a közeljövőben helyezni. (...) megkell, hogy mozduljon városunk vezetősége az áthelyezés megakadályozására. Kiskunfélegyháza különleges helyzete nem engedi, hogy ez az Alföld legnagyobb lélekszámú megyei városa katonaság nélkül maradjon. KHÉ, 1932. március 2. 3. 20. Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938-1945. Ister Kiadó, Budapest, 2001. (továbbiakban: Szakály 2001): 58. Bittó Dezső alezredes 1885-ben Hidaskürtön született. 1928 után nevezték ki a m. kir. 2. honvéd kerékpáros zászlóalj élére. 1934-től a Honvédelmi Minisztérium 4. osztályának vezető-helyettese volt. 1945 után Németországban, majd Ausztráliában élt és dolgozott. 1956-ban halt meg Brisbane-ben. 21. Az ajándékozási szándékról és szerződésről: Vö.: BKMÖL-Kiskunhalas V. 274. b. Polgármesteri iratok 33. d. 8761/1931. 22. Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban: HL): IV / 244 134. d. A kiskunhalasi Balogh Ádám kerékpáros laktanya iratai Ez a terület a vasútállomástól 2,9 km-re, a Városházától 2,25 km-re feküdt. 23. KHÉ, 1931. július 15. 2., július 18. 1., július 25. 1. A Honvédelmi Minisztérium illetékesei mindenképpen szerették volna minél olcsóbban kihozni az építkezés költségeit. Ez abból is látszik, hogy az összmunkák és a kisebb munkák elvégzése tekintetében szinte mindenkinek engednie kellett az árajánlatából. Tallér és társai például eredetileg 37.991 pengőért vállalták az asztalos és bádogos munkát, de ebből kénytelenek voltak elengedni 5.736 pengőt. 24. KHE, 1931. augusztus 15. 3. 25. HL: IV / 224 134. d. kiskunhalasi Balogh Ádám kerékpáros laktanya iratai 26. KHÉ, 1931. november 25. 5. Már 1931 őszén kisebb baleset is történt a laktanya építésénél. Nagy B. István munkás november 23-án 16:00-kor leesett az egyik állványról, és emiatt kificamította a karját. 27. KHÉ, 1931. november 14. 2., illetve 1931. november 18. 5. A bankett elején dr. Kathona Mihály főügyész mondott beszédet, majd a program szerint ebéddel, és az építkezésnél dolgozó munkásokkal való beszélgetéssel folytatódott a rendezvény. 28. KHÉ, 1931. október 3. 1. 29. BKMÖL-Kiskunhalas, V. 274. b. Polgármesteri iratok 33. d. 8761/1934. 30. Vö.: KHÉ, 1932. április 14. 5. illetve 1932. április 16. 2. A pályázatokat a Honvédelmi Minisztériumnak 1932. április végéig kellett benyújtani.
