Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Végső István: A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között
A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között 287 tos. A tűzharc kezdetekor a végrehajtó csoport tagjai az ároktól 6-8 méterre voltak. Ösztönösen a földre vették magukat, de azután visszarohantak az átokhoz. Erre utal több széttaposott hüvely az árok mögött. Valószínűleg a kelet felől is közeledtek szovjet katonák. Itt vezet egy erdei út, de erre utal az árok mellett talált nagy számú kilőtt hüvely. Ezek helyzete arra utal, hogy az árokból, balra irányzott puskából lőtték ki. ”208 Ám a növekvő szövetséges ellenlökések miatt február 7-én visszarendelik őket Várgesztes körüli védőállásokba. Innen február 22-én a nagyon fontos Gánt melletti Disznó völgy őrzésével bízzák meg őket. Ez egyben azt jelentette, hogy a 15. kp. zlj. váltotta fel a végtelenségig elcsigázott 1. önálló huszár osztályt. A nehéz körülményekre jellemző, hogy a zászlóalj létszáma ekkor: 14 tiszt, 9 tiszthelyettes, a legénység pedig 140 főt tett ki. Fegyverzete 12 golyószóróból és 2 géppuskából állt.209 Márciusban további visszavonulásra kényszerül a zászlóalj. Csákberény környékén védekeznek. Egy átcsoportosításnak és egy felváltásnak köszönhetően március 10-én a 15. kp. zlj. kilép az 1. huszárhadosztály kötelékéből és átlép a 2. páncélos hadosztályba. Március 16-án a szovjet csapatok az ún. Sztálin orgonákkal olyan pusztító tüzérségi tűz alá veszik a csákberényi magyar állásokat, amelyek rossz esetben megsemmisítő hatást érhettek volna el. A 15. kp. zlj. állásai valóssággal elpusztultak. Ezt a támadást visszavonulás követte Csókakőre.210 A zászlóaljat nem vetették be többet fontosabb hadi feladatra. A felvidéken keresztül Ausztriába hátráló magyar egységekkel végül amerikai fogságba került. Itt 1945 májusától az észak-ausztriai Angersberg, Thann és Teufelsgraben nevű települések közti területen voltak. A hadifogság alatt a 15. kp. zlj. együtt maradt. Az 1. huszárhadosztály megmaradt részeivel együtt 1945 őszén szállították őket haza.211 A Kiskunhalason maradt pótzászlóalj is visszavonulásra kényszerült. 1944. október 15-én egy időre Kecelre vonultak a front elöl. így ezzel a dátummal tulajdonképpen befejeződött a „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj kiskunhalasi fejezete. Kecelről a Dunántúl felé indultak a többi visszavonuló magyar csapattesttel együtt. A 15. kp. pótzászlóaljat Tolnamözsre helyezték. Itt voltak, amíg a szovjet hadsereg nem érkezett a közeibe. Ekkor tovább indultak felvidéki területek felé. Galántán állomásoztak egy ideig. 1945 elején hagyhatták el Magyarországot. Végül amerikai fogságba kerültek Holm-nál.212 A kerékpáros zászlóaljat természetesen nem állították fel az új magyar néphadseregben. Tisztjeit, altisztjeit és legénységét igazolták. Egy részüket lefokozták vagy újra beosztották különböző alakulatokba. A kiskunhalasi laktanya épületét 1944/45 folyamán a szovjet katonaság és a magyar lakosság megrongálta és kifosztotta. A Honvédelmi Minisztérium már 1945- ban kárfelmérést tartott a katonai objektumnál, és ennek ismeretében megkezdték a javítási munkákat.213 Viszont a felújított épületbe márnem a kerékpáros egység alakulatai költöztek.214 Adatközlők Bokor László (Szeged), Esztergomi Miklós (Budapest), Gál Mihály (Kiskunhalas), Dr. Kolozsváry-Kiss István (Budapest), Dr. Kupa László (Kecskemét), Szapáry Tibomé (Kiskunhalas)
