Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Végső István: A „Balogh Ádám” kerékpáros zászlóalj története 1932-1945 között
256 Végső István idézték. Kiskunhalas újra erősnek és megbecsült városnak érezhette magát azzal, hogy egy egész zászlóalj jött ide. A régi korok légkörét próbálták idézni a fogadási ünnepséggel is, utalva a kuruc vitézre, Béri Balogh Adámra. A beszédek elhangzása és a koszorúzások után ismét Gyenizse Balázs kezdett el tárogatózni, még pedig a következő kuruc nóta dallamára: „Török bársony süvegem. Most élem gyöngy életem, Balog Adám a nevem, Ha vitéz vagy, jer velem. ” A katonaság ezek után bevonult az új laktanyába és birtokba vette azt. Nemsokára újabb fiatalemberek érkeztek a zászlóaljhoz. A helyi és környékbeli „sorozások” alkalmával többeket ide osztottak be. 1932. október 10-én rendezett esküjük után indultak el új „szálláshelyükre”. A Hősök Emlékművétől a Nagy és Jókai utcákon keresztül közelítették meg a katonai objektumot: „Hétfőn reggel felavatták a halasi laktanyát is az újonnan bevonuló újoncok. A Nagy ucca és Jókai ucca hangos volt énekszavuktól, mindenikük cifra cifra tulipános kis ládával vonult be a hadseregbe. Büszkén emelt fővel és lelkesen menetelt összesen 65 újonc, köztük 37 halasi, a többi környékbeli volt. ”36 Október elején bankettet rendeztek a bevonult zászlóalj tisztikarának a Nagyvendéglőben. A lelkes hangulatú vacsoraest a reggeli órákig tartott. Az estebéden Patay Dezső református lelkész a következő szavakkal méltatta az örömteljes bevonulást: „ Emlékszem az oláh megszállásra. A lig vártuk a változást. Amikor 42 ember, a Nemzeti Hadsereg katonái léptek városunkba, ember, ember hátán, szent őrjöngéssel fogadta. Ha azt láttátok volna, tudnátok csak igazán, hová jöttetek! A virágos érzés nem enyészett el ma sem. A város minden polgára szeretettel ölel keblére, mint az édesanya a visszatért fiát. Ezzel az érzéssel köszöntőm a hadsereg tisztjeit és ürítem poharam. ”37 A laktanya épületeit a későbbiek során többször bővítették, és javították az infrastrukturális berendezéseit. 1933-ban kantin építésére adtak ki pályázatot.38 Ez az építkezés is jelzi, hogy az eltervezettekkel ellentétben nem sikerült megvalósítani a laktanya eredetileg átadásra szánt összes építményét. 1934-ben egy újabb raktárhelyiség építését kezdték meg.39 Ebben az évben a kerékpáros zászlóalj engedélyt kért a várostól, hogy kerékpárutat építhessen a laktanyától a belváros felé. Ennek keretében készült el a Jókai és a Nagy utcák, valamint a jegenyefasor mentén egy 1,30-1,50 m szélességű szénsalakkal borított kerékpárút .40 A legnagyobb bővítési munkálat viszont 1939-ben volt, amikor a legénységi épületen, a faraktáron, a gépjárműszínen, az istállón végeztek kőműves, tetőfedő, villamossági munkákat. Ezeket a feladatokat helyi vállalkozók végezték, megosztva egymás között a munkákat. Az 1939 júliusában kiirt pályázatról a Honvédelmi Minisztérium döntött.41 1939 és 1942 között a már felépített épületek mellé még egy raktárt, egy gépkocsi színt, egy szennyvízderítőt és egy szivattyúházat is emeltek. így épült ki fokozatosan a 20 építményből álló laktanya épületegyüttese.42 Hétköznapok, ünnepségek, rendezvények, egy zászlóalj mindennapjai a két világháború között Érdekes színfoltját jelentette a városunknak a zászlóalj több szempontból is. Igen aktívan kivették a részüket abban, hogy a város sport és kulturális életét színesebbé tegyék. Rendszeres és tevékeny résztvevői voltak a városi, állami ünnepségeknek. 1933 és 1940 között minden március 15-ei ünnepségen a zászlóalj adta a díszőrséget. Sőt, az egység tagjai az ünnep előtti
