Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Ván Lajos: Gyárfás István jelentősége
HALASI MÚZEUM 2. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 130. évfordulójára 227 Gyárfás István jelentősége Dr. Ván Lajos Egykorignem látja, mégnem is hall róla, Eltemetik hírét, mintha meghalt volna, De azért nem hal meg, csak olyaténképpen, Mint midőn az ember elrejtezik mélyen, És mikor felébred bizonyos időre, Csodálatos dolgokat hallani felőle. Arany János: Toldi negyedik éneke A rendszerváltás után másfél évtizeddel eljutottunk oda, hogy igyekszünk múltunk mara- dandóságát a ma polgárának felmutatni. Kiskunhalas városa, Rácz-Fodor Mihály javaslata alapján, elkezdte megvalósítani a városunk életében jelentős szerepet vállaló személyiségek szobrainak felállítást a Csipkeházhoz vezető fasorban. Elsőnek Gyárfás István (Dömsöd, 1822. július 17-Budapest, 1883. július 16.) jogtudós, történész, akadémikus szobra készült el a közelmúltban. Ez év augusztusában az avatóünnepséget csekély érdeklődés mellett tartották. A jelenlévőket ez meglepte. Halálának 100 éves évfordulójára, 1983-ban, életének egy részét bemutatva, Gyárfás Istvánnak a halasi gazdának, már emléktáblát (Köztársaság u. 4.) és kopjafát (Református öregtemető, Gyárfás-sír) állíttatott az akkori Kiskunhalasi Állami Gazdaság és annak vezetője, Katona István. De ki is volt tulajdonképpen Gyárfás István? Halasi volt, de nem itt született. Legnagyobb alkotását a 4 kötetes Jász-Kunok története c. művét Halasról keltezte. Kit is ünnepiünk tulajdonképpen ma, amikor emlékezünk rá? Életét részletesen halálának 100. évfordulójára Fekete Dezső könyvtáros írta meg, aki közölte Gyárfás bibliográfiáját is 154 tételben. Ismert, hogy a nemes lécfalvi Gyárfás család erdélyi. Nagyapja Baranyában volt református pap. Édesapja dömsödi lelkipásztor, meghívást kap hozzánk Halasra. Gyárfás István itt kezdi tanulmányait, majd korának szokása szerint jogot tanul és 1841 -ben Debrecenben fejezi be jogi tanulmányait. Jurátussága idején már érdeklődik a történettudományok iránt és előadásokat hallgat ezen irányba. Tehát jogásznak készült és végül az is lett. Végigjárja az akkori előmenetel minden fokát. Aljegyzőként kezdi Halason, ügyvéd, de a szabadságharc idején részt vett a rögtönítélő törvényszék munkájában is. Jogász végzettsége tette lehetővé, hogy a Jászkun Kerületnél titkár lehessen és Jászberényből jött újra Halasra, de már mint expositus kapitány (kirendeltség-kapitány). Gödöllőn segéd- majd járási szolgabíró. 1861-ben újra hazajött és az itteni gyakorlati gazdálkodása mellett a korábban megkezdett pomológiai írásait folytatja és rendszeresen publikál ezen tárgykörben. A gyümölcstermesztési publikációk sora 1857-től 1865-ig rendszeresek voltak, többségében Székelyfí Gyula néven tette közzé írásait. Itt nem folytatva életének történetét, szükséges, hogy a kertészetet nem tanult gyakorló gazda tapasztalatait leíró dolgozatairól ejtsünk néhány szót. Sok tekintetben a 21. század követelményrendszere sem tette elavulttá Gyárfás István kertészeti gondolatainak jelentős részét. Ezek a gondolatok a következők: 1. kertészeti társulatok létrehozása a szakmai célok megszervezésére (valahol itt tetten érhető az ún. dán szövetkezeti mozgalom gondolati csírája Gyárfás Istvánnál); 2. létesítsen a város faiskolát és gyümölcsös mintakertet, évente rendezzenek kertészeti kiállítást; 3. a szaktudományban az akkor még el nem fogadott, de szükségessé váló magyar terminológiát javasolt; 4. tapasztalatok megismertetését nagyon fontosnak tartotta a sajtó által; 5. nem utolsó sorban a halasi iskolákban oktassák a kertészetet és gyümölcstermesztést.
