Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Nagy Szeder István: A középületek története
A középületek története 223 A görög boltok négy bolttal 1762-63-ban épültek kőből, 1774-ben négy szobából, két konyhából álló, teljesen alápincézett lakóház; a görögök háza épült hozzá az 583. és 584. számú telken istállókkal és kamrákkal. 1786-ban a város be akarta kérittetni az udvart, de a görögök tiltakoztak. 1802-ben a boltok elé, és az épület két végére is tégla-boltíves, 2,40 m széles nyitott folyósó épült, ahol a görögök keleti szokás szerint kirakodhattak az áruikkal. 1854-ben a járási cs. kir. kapitányi hivatal felállítása folytán a járási hivatalok részére kellett helységekről gondoskodni. Az 583-584-es telkeken fennállott bolti szállásház öt szobáját akarták erre a célra átalakítani, de a rossz vertfalak miatt erről lemondtak, és felépítette a város a ma is fennálló: „Régi kapitányi lak”, „Hivatalház” néven ismert emeletes épületet és a hozzá csatlakozó most a Hangya Szövetkezet által bírt földszintes szárnyat. Ezen emeletes épület a régi kerületi tömlöc és a négy görög bolt helyén áll, 1852-ben Torma Sándor szelei oktatótól 300 forintért vették ezt a 179 négyzetöles telket, amelyen ma az előfogatosok istállója van, 1855-ben pedig azt a telket, amelyen a tűzoltóság épületrésze áll, Kiss László mérnöktől vette meg a város 1200 pengő forintért és két háztelekért. Az építkezést a járási kapitány unszolására ötletszerű kapkodással hajtották végre. 1854. május 4-én megbízták Vilcsek Miklós és társai bajai építőmestereket hat bolt és a hivatali helyiségek felépítésével. A boltok egy kis raktárral, boltozott mennyezetre készültek, s már a tetőt akarták az ácsok felrakni a földszinti falakra, amikor június 24-én Uy Mihály cs. kir. járási kapitány unszolására elhatározta a tanács, hogy a hat boltra emeletet készíttet a kapitány lakásául. Ez meg is történt, az egyik bolttól elvették a kisraktárt, és abba szorították bele a lépcsőházat. Az emeletes rész 1855-ben lett kész, 1856-ban pedig a hozzá csatlakozó földszintes épület készült el a járási hivatalok számára, amelyben később az 1872-ben újjonnan szervezett kir. járásbíróság székelt 1906-ig, az új városháza felépítéséig. Az emeletes részt a járási kapitányság megszűnte után 1862-1897-ig a Kiskunhalasi Kaszinó Egylet bérelte, amikor saját házába költözött. A Kereskedelmi Kaszinó 1902-től bírta bérben. 1911-ben a m. kir. tanfelügyelői kirendeltség hivatalos helyisége lett egészen annak megszüntetéséig, 1925. december 2-ig. Jelenleg a városi mérnök és javadalmi hivatala van ott elhelyezve. 1854. április 18-án vette meg a város a mai „Fehérházat”, helyesen Tóth-féle házat Péter Zsigmondtól 2400 forintért és a Gózon Imre hagyatékából származó bútorokkal katonatiszti szállásháznak rendezte be. Ebben a házban volt elhelyezve 1854. előtt a gyógyszertár. 1895-ben a m. kir. adóhivatal költözött bele és ott volt 1907-ig. 1908-ban lebontották, mivel ide egy emeletes házat akartak építeni [Köztársaság u. 9.]. A városháza 1788-ban 443. sorszámot viselt. Az alsó épület a mai rendőrség helyén [Köztársaság-Városház u. sarok] 1723-ban épült kő és vályogból. A telek északi vonalára 1757-1758-ban épült a város tanácsháza kőből, nádtetőre. Volt az épületben: ülésterem, levéltár és két irodai szoba, azonkívül a telek belső vonalán két fogda, sütőház, kamrák, istállók, kocsiszínek, magtár, bognárház, stb. 1781 -ben készült az udvar kőkerítése. 1798-ban átalakították a hivatalos helyiségeket és zsindely alá vették, új levéltár készült az épület utcára néző végén, 1820-ban leszedték a tanácsterem boltozatát. Ennek az épületnek a helye most a Horthy Miklós térhez tartozik, közvetlenül a városháza északi vonala mel lett. A városház telkének a Fő utca felöli vonalán épült 1833/35. években az emeletes régi városháza, a kecskeméti cs. kir. építészeti hivatal tervei szerint. Követ Zsanapusztán vágattak hozzá, s ott égettek meszet is. 1833. április 9-én bízta meg a tanács Fischer Ágoston kecskeméti kőművesmestert a városház épület kőműves munkájával anyag nélkül 2300 váltócédula forintért, és Novák János kecskeméti ácsmestert 700 v. forintért az ácsmunka anyag nélküli elvégzésével. Gánóci Antal pallér az építés tartama alatt a mesterétől járó fizetésen felül, a város számlájára Kmeth Lajos fogadóstól 30 krajcáros kosztot és a 12 krajcáros borból egy meszelyt kapott naponta. A százezer téglát Bukálovits József téglamester égette. A malterkeverőt a város fizette napi 45 kr.-al. A földszinti
