Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Laki Rita: A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története
A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története 217 Annin biztatására tanulta a török eredetű nyelveket, majd az arabot és a perzsa nyelvet. Ezen kívül beszélt angolul, franciául, oroszul és németül is. 1887-ben Nagykőrösön, majd Halason tanított. A halasi gimnáziumban magyar nyelvet és latint tanított. 1899-1905 között az iskolai könyvtár könyvtárosa. Tanári állása mellett jutott ideje tudományos munkáira is. 1903-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választották. 1906-ban a budapesti egyetem Vámbéry halála után őt terjesztette fel a török tanszék vezetésére, de pár hónappal kinevezése után meghalt.40 Dr. Nagy József (Halasy Nagy József).Filozófus, egyetemi tanár. (1885. május 2. Ercsi - 1976. május 6.) 1905-1920 között a halasi református gimnázium tanára, 1907-1918 között az iskolai könyvtár könyvtárosa. A budapesti tudományegyetemen 1906-ban latin-görög szakos középiskolai tanári oklevelet, 1907-ben bölcsészettudományi doktorátust szerzett. Pályáját a kiskunhalasi főgimnáziuban kezdte, 1908-tól rendes tanár. Ebben az időbejelentek meg irodalommal foglalkozó első írásai az Irodalomtörténeti Közleményekben. Alexander Bemát megbízásából fordította, magyarázó tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Pascal Gondolatok című művét. Taine-nel is foglalkozott. 1916-ban a budapesti egyetemen filozófiából egyetemi magántanári képesítést nyert. 1919-1921-ben az Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképzőjének tanára. 1921-től a pécsi egyetem tanára, 1923-1924-ben rektora volt. 1932-ben felvette a Halasy előnevet, felesége halasi lány. 1940-től a szegedi egyetem filozófiai tanszékén egyetemi tanár, 1941-1942-ben a bölcsészettudományi kar dékánja. 1942-ben a szegedi egyetem megválasztotta felsőházi képviselőjének. Az egyetemen 1948-ig, nyugdíjazásáig tanított. Tagja volt az Athenaeum és a pécsi Pannonia szerkesztő bizottságának. Filo-zófiai álláspontja magában foglalja a különböző irányzatokat a pozitívizmustól a neokan-tianizmusig. Az erkölcsi érték fogalmát az idealista világnézet alapján értelmezte. A filozófia történet; Taine; Az ethika alapvonalai; A modern gondolkodás; A filozófia kistükre; Az antik filozófia; Aristoteles metafizikája; Korunk szelleme; Ember és világ; Történeti bevezetés a filozófiába; Az ember lelki élete; A filozófia.41 Sütő József. Tudós, nyelvész, helytörténész. (1905. december 26. Kiskunhalas - 1995. december 28. Kecskemét.) A kiskunhalasi református gimnáziumban érettségizett, májd a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult irodalmat és angol nyelvet. Egyetemistaként az Eötvös Kollégium tagja volt. 1931 szeptemberétől helyettes tanárként kezdett tanítani a halasi gimnáziumban, teljes jogú tanárrá 1934. június 13-án nevezték ki. Pályakezdőként több éven át a gimnázium intemá- tusában is dolgozott, mint felügyelőtanár. A kényszerű katonáskodást leszámítva itt tanított 1961-ig. 1936—1962-ig az iskolai könyvtár könyvtárosa. 1931-1935 között az ifjúsági könyvtárat vezeti Szalay Károllyal. 1962-67 között a kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum nyelvtanára volt. 1967-ben ment nyugdíjba és családjával Kecskemétre költözött. 1948 után az angol nyelv tanítására nem volt lehetőség, ezért elvállalta az orosz nyelv tanítását, és e tárgyból is megszerezte a középiskolai tanári oklevelet. Több száz cikke, tanulmánya jelent meg. Publikált a Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvőr, a Forrás, az Irodalomtörténeti Közlemények című folyóiratokban. Volt tanítványai, tisztelői „Századok lelke” címmel jelentették meg tanulmányainak, dolgozatainak egy részét 1995-ben, dr. Bognár Zoltán szerkesztésében. Felesége, Varga Olga, a Református Polgári Leányiskola, majd a Felsővárosi Általános Iskola tanára volt, földrajzot és kémiát tanított.42
