Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Laki Rita: A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története
212 Laki Rita A gimnáziumi gyűjtemények általában nagyon súlyos háborús károkat szenvedtek. A háborús károk pontos számbavétele és a szertárak végleges rendezése a leltározás és a rendezés az iskola többszöri helyváltoztatása miatt nehéz feladat volt.32 A könyvtár régi állományának a háborús évek következtében kb. 20 %-a elveszett. Ami megmaradt, az pedig teljesen új rendezésre várt. Ez a rendezés hosszú, gondos munkát igényelt. Az egész könyvtári anyagot felölelő, nagy gonddal készített cédulakatalógus is teljesen megsemmisült. Az iskola külső újjáépítése annyira kimerítette az anyagi erőket, hogy új beszerzésre alig maradt lehetőség.33 A könyvtár sorsa az államosítás után A legnagyobb csapás a könyvtárat az államosítás után érte. A Kiskunhalasi Református Szilády Áron Kollégium tanári kara a kényszer hatására 1948. június 21 -én szavazott az államosítás mellett. A Városi Tanács rendeletére a nagykönyvtár értékes belsőtermi állományát gyors végrehajtással az Országos Könyvtári Központnak kellett Budapestre felküldeni. A kiválogatott könyveken kívül a könyvtári állomány java ömlesztve, konténerekbe rakva került elszállításra, vagy az úttöltésekbe tömve, részben magánszemélyekhez, a városi könyvtárba, a múzeumba, Kecskemétre és „ki tudja még hogy hova”.34 A gimnáziumban maradt 6.963 mű, 9.419 kötetben.35 A történelmi könyvtár lényegét tekintve megsemmisült. Az igényes stílbútorzatot, a faragott könyvállványokat szétszedték, és a Városi Napközi Otthon számára készítettek belőle székeket és asztalokat. A kifosztó és kilakoltató intézkedések következményeit a gimnázium az elmúlt ötven év alatt sem tudta pótolni.36 Az államosítás utáni évekből szinte semmilyen adat nem maradt fenn a gimnázium könyvtáráról, ezért kerestem fel olyan tanárokat akik már az 1950-es, 1960-as években ott tanítottak, és emlékeztek a kérdéses időszakra. A tőlük kapott információk alapján az alábbiak mondhatók el. Az államosítás után már csak „ifjúsági könyvtár” néven működött könyvtár az iskolában, amely a gimnázium emeltén volt elhelyezve, a díszterem melletti tanteremben. Az értesítők alapján még biztosan tudjuk, hogy az 1946/1947-es tanévben Sütő József volt a könyvtáros, valószínűleg ő látta el ezt a tisztséget egészen 1962-ig, amikor helyét dr. Láng Mátyás vette át. Dr. Láng Mátyás történelem-német szakos tanár volt és mellékállásban foglalkozott a könyvtárral. Működése idején a könyvtár nyilvános volt, de csak az 1948 utáni anyagból lehetett kölcsönözni. A könyvtár anyaga nem volt szakszerűen rendszerezve, de a szépirodalmi és a szakirodalmi anyag külön volt választva. Dr. Láng Mátyás után, dr. Szabó Miklósné vette át a könyvtár vezetését. A ő működése idején kezdték meg a könyvtári anyag újbóli katalogizálását. Betűrendes és szakkatalógust építettek, a könyveket leltárkönyvben tartották számon. Az 1948-1982 között felhalmozódott könyvtári állomány rendezése igen hosszadalmas, időigényes munka volt. Szabó Miklósné munkáját a városi könyvtár nyugdíjas könyvtárosa, Fekete Dezső segítette. Az első leltárkönyvet 1981 júniusában kezdték el vezetni. Az éves zárások nem a könyvtár állományának nagyságát mutatják, hiszen visszamenőleg vették állományba az elmúlt évtizedek alatt felhalmozódott rendezetlen könyvanyagot. 1988-ban szinte már a teljes állomány be volt leltározva, és elkészült róla a katalógus is. Ekkor az állomány már 10.771 kötet volt. A leltárkönyvek alapján 1995. február 20-ig követhetjük nyomon az állomány alakulását.
