Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Laki Rita: A Szilády Áron Református Gimnázium könyvtárának története
208 Laki Rita Az egykori könyvtár berendezése Az 1892-ben új gimnáziumépület tervezésénél odafigyeltek arra, hogy a tantermek, előadók és szertárak mellett, önálló könyvtárhelysége is legyen az intézménynek. Szilády Áron gondosan ügyelt a könyvtár teljes anyagának tervszerű elhelyezésére. Két teremre terveztette a könyvtárat. Egy hosszúkás, négyablakos, külön bejárati ajtóval is ellátott, 104,64 m2 nagyságú és egy négyszögletes, négyablakos, 49,7 m2 nagyságú olvasóteremből állt. Ezzel szemben viszont az emeleten lévő legtágasabb rész, a díszterem nagysága 132,21 m2. A két könyvtári teremé 154,37 m2. Érdemes szólni az állomány befogadására készített állványokról is. A falak mentén, az ablakok és az ajtók kihagyásával, a padlótól a mennyezetig érő állványok várták a könyveket. A fal melletti állványok alsó része kiugróan kiszélesedett (kéziratok, térképek stb. befogadására). A belső hosszúkás teremben még közbülső állványok is voltak. Ezekre két oldalról rakták fel a köteteket, padlótól a mennyezetig. Három ilyen közbülső állvány volt. A magasban elhelyezett könyvekhez a belső teremben két, a külsőben egy kampós létrával lehetett hozzáférni.27 3. Részlet az egykori könyvtárból. Szilády Áron Református Gimnázium tulajdona A könyvtár állományának alakulása 1871-1947 között A könyvtár állományának gyarapodása és a könyvtárral kapcsolatos egyéb információk a gimnáziumi évkönyvek alapján pontosan nyomon követhetők. A gimnázium első évkönyve 1872-ben jelent meg, a „Kiskun-Halasi Helvét Hitvallású Lyceumnak Értesítője az 1871/72-dik tanévről” címmel. Ezt követően közel 80 évig, pontosan 1949-ig folyamatosan adták közre, minden tanévben. Indulása és megszűnése egyaránt a korabeli országos iskolapolitikai eseményekkel volt összefüggésben. Indulásakor, az 1870-es évek elején, még csak néhány régi alapítású gimnázium ismerte fel a benne rejlő propagandisztikus lehetőséget, később a helyi művelődés történetének fontos dokumentumává vált. Az értesítő kezdetben csak arra törekedett, hogy hasznos, gyakorlatias ismereteket közvetítsen a diákok, szülők és a városi közönség számára. Tájékoztatott a gimnázium kormányzó testületéről, a tanári karról, tantárgyakról, taneszközökről, segély- és ösztöndíjakról, tápintézetekről és az önképző egyletről. Később ezeket további információkkal pl.: a gyűjtemények állapotáról és gyarapodásáról szóló kimutatásokkal egészítették ki.28 Az évkönyvek tehát elsődleges forrásként szolgálnak a könyvtár történetének tanulmányozásához. A minden évben elkészített jelentésekből megtudhatjuk, hogy az adott tanévben milyen mértékben nőtt a könyvtár állománya, mekkora volt az éves gyarapodás, hány kötetet szereztek vásárlás, illetve ajándékozás útján.
