Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Bánkiné Molnár Erzsébet: Földhasználat Halason a 18-19. században
160 Bánkiné Molnár Erzsébet Az erdőföld a végleges felosztásig közbirtok maradt, s művelése erős önkormányzati, elsődlegesen központi kerületi irányítással történt. Az erdősített terület a redempció után az önkormányzati irányításnak és szervezésnek, és a központi kényszerítő intézkedéseknek köszönhetően növekedett, de megmaradt a legkisebb területű mezőgazdasági művelési ágnak. Összegezésül megállapíthatjuk, hogy Halas földhasználatában a 18. század fordulójától az 1861 -es tagosításokig és pusztafelosztásokig többször történtek módosulások. Legjelentősebb, a tulajdonjogot is érintő változást az 1745. évi redempció okozott, majd az 1791-93-as és az 1861 -es tagosítások rendezték át a halasi határ művelési rendjét. Az átalakulás maga után vonta a művelési mód, a társadalmi szerkezet és életmód változásait. Ennek a nagymértékű átalakulásnak a szemléltetésére szolgál a dolgozat záró táblázata. 6. táblázat. Halas város határának felosztása művelési ágak szerint Év Szántó Kaszáló Legelő Szőlő Erdő Nád Községi Összesen 1791-93 6845,99 kh 16100,2 kh 81038 kh ? ? ? ? 103984,11 kh 1803 6604 kh 16505 kh 76585 kh ? ? 4453 kh ? 104147 kh 1828 12921 és 1/3 pm 21178 kaszás ? 14444 kapás ? ? ? 9 1865 20339 kh 889 n.öl 10515 kh 658 n.öl 44452 kh 759 n.öl 14028 kh 108 n.öl 2925 kh 53 n.öl ? 9 123815 kh 66 n.öl
