Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Horváth Lajos: Kiskunhalas mezőváros adminisztrációja nyomában (1630-1693)
Kiskunhalas mezőváros adminisztrációja nyomában (1630-1693) 133 II. Halas mezőváros adminisztrációja 1. Halas mezőváros hivatali írásbelisége Nehéz, nagyon nehéz olyan tárgyról írni, olyan témát elemezni, melyhez hiányoznak a történeti források. Kosáry Domokos már megállapította, „Kiskunhalas jászkun mezőváros levéltára régi iratai nagy részét a török idők menekülései alkalmával és 1703 őszén vesztette el. Hiányokat okoztak a polgári kori selejtezések is.”43 Szakály Ferenc újabban panaszolta: „A hasonló nagyságrendű és jelentőségű városok közül Halas azzal is kirí, hogy bár meggyőződésünk szerint mind a Magyar Kamara, mind Pest- Pilis-Solt vármegyei közgyűlés iratanyagában lappang halasi levél, pillanatnyilag mint községnek egyetlen kiadványát sem tudjuk kézbe adni.”44 Kétségtelen, hogy 1639. máj. 26-án PPS vm. sedriája elhatározta, „Halas oppidum lakóinak kérésére” levelet fognak írni Lipcsey Bálint nemesnek, hogy ne fenyegesse Halas lakóit. Ugyancsak a sedrián 1639. nov. 10-én bejelentették, hogy Halas oppidum tiltakozik Lipcsey és mások ellen, akik el akarják szakítani pusztáit.45 Ebben a két esetben a jegyzőkönyvekből nem derül ki, hogy írásban vagy szóban tiltakozott-e a város a megye törvényszékén. A tiltakozások megyei iratgyüjteményében ezek az iratok nem őriztetnek. Viszont találunk egy harmadik tiltakozást, melyben a halasiak tiltakoznak Vadkert és más birtokok jogtalan használata ellen. Ezen az iraton a négy szolgabíró pecsétje látható, tehát vagy szóban mondták el a tiltakozást, ami a valószínűbb, vagy a sedria ülésére való előkészítéskor átírták a halasi levelet valamilyen okból kifolyólag. Ez a Vadkert miatti tiltakozás azonban nem szerepel a sedria jegyzőkönyvében, míg a jegyzőkönyvben említett tiltakozások eredeti iratai nem találhatók meg a kapcsolódó iratok között.46 Halas város jegyzője András deák volt 18 éven keresztül, ez az idő kikövetkeztetve valószínűleg 1646-1664 között telt el.47 Jelenleg még ismeretlenek az általa készített levelek, iratok stb. Gyárfás István másodkezéből ismeretes, hogy 1647-ben Földváry János, Nógrád vm. szol- gabírája kérésére Bertók János főbíró és esküdt társai január 26-án pecsétes bizonyságlevélben válaszoltak.48 Ennek az iratnak az őrzési helye ismeretlen. A halasiak, dömsödiek és veresegyháziak „kérésére” a megye hatósága 1665. máj. 19-én elhatározta, hogy bizottságot jelöl ki a porták újraszámlálására.49 Ezek a települések aligha írhattak egyetlen levelet, ahhoz túl messzire fekszenek egymástól. Irataik nem ismeretesek. Ilyen fontos kérdésben aligha szóbeli volt a kérés! Thaly Kálmán nem kevésbé becses másodkezéből kapjuk az értesítést, hogy 1669-ben Halas város pecsétes levelet küldött Földváry Mihályhoz Korponára, melyet a Koháry-Coburg levéltárban őriztek a XIX. században, de a megadott helyen nem lehet feltalálni ezt az iratot.50 PPS vm. közgyűlésén 1674. okt. 11-én kifejezetten említik Halas város levelét, melyet a megyéhez intézett.51 Lelőhelye ismeretlen. Egy halasi pusztabérlő-kompánia 1677. ápr. 22-én írt levelet a Jánossy testvéreknek. Ez az akció ugyan nem feltétlenül városi hivatalos jellegű, de az is lehet. Szakály Ferenc látta az eredetit, pecsétet nem említ.52 PPS vm. tisztújító ülése 1678. ápr. 21-én azzal vádolta Halast, hogy a törökhöz fordult ügyei intézésében, ez az un. törökösség, ami igen súlyos bűn volt.53 Feltesszük a kérdést, valamelyik török hivatalhoz szóban vagy írásban fordult-e? Koháry István tiltására 1680. nov. 12-13-án Halas város viszonttiltakozott a sedrián, sajnos nem tudjuk meg, hogy szóban vagy írásban.54 Végül 1682. jún. 5-én PPS vm. sedriáján felolvasták a halasiak panaszlevelét a végvári katonaság által elkövetett törvénytelenségek miatt.55 Mindezek az iratok lappanganak valahol. Felkutatásuk nagyon időigényes lehet és teljesen bizonytalan, hogy valaha is sikerrel jár. Ahogy
