Lehóczki György: Kiskunhalasi tűzoltóság 1904-2004 - Thorma János Múzeum könyvei 17. (Kiskunhalas, 2004)
Geiger János: Zárszó
ZÁRSZÓ Egy biztos, hogy Kiskunhalason a tűzoltók mindig megfelelő felkészültséggel, lelkiismeretes munkával szolgálták a lakosok biztonságát. Tevékenységük nem csak a kiskunhalasi emberek életével fonódik össze, hanem a város vonzáskörzetében lévő 13 településen élőkével is. A kiskunhalasi hivatásos tűzoltóság jelentős méretű működési területtel rendelkezik. Ezt a riasztások száma is megerősíti, hiszen Kecskemét megyei jogú város és Baja város tűzoltósága után a legtöbb tűzoltási és műszaki mentési esetszám jellemzi a területet. A fenti történeti áttekintő is bizonyítja, Kiskunhalason a tűzoltóság törvényes keretek között működik, van társadalmi bázisa, jövőképe. Célként jelölhető meg a nyugat-európai országok példája, ami nem csak rövidebb vonulási időt jelent, de a tűzoltóság a helyi közélet központi területe is, tehát a tűzoltóság épülete, sportlétesítménye, klubhelyisége a település szerves része. Sajnos hazánkban a piacgazdaság átalakulása után felgyorsult életvitel, megélhetési nehézségek és bizonyos fokú közönyösség vált irányadóvá. Remélhetőleg az Euró- Atlanti integrációs folyamat következtében a társadalmi fej lődés lehetővé teszi majd a nyugat-európai példa követését. A tűzoltóság működési feltételei, társadalmi elismertsége, a jövedelmi viszonyok közelíteni fognak az EU tagállamok szintjéhez, így mind a kiskunhalasi, mind más településeken működő tűzoltóságok életüknek új, minőségileg fejlettebb szakaszába léphetnek. Geiger János mérnök, polgárvédelmi ezredes, igazgató Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 63
