Lehóczki György: Kiskunhalasi tűzoltóság 1904-2004 - Thorma János Múzeum könyvei 17. (Kiskunhalas, 2004)
Az állami tűzoltóság
AZ ÁLLAMI TŰZOLTÓSÁG 1948. évben a városi képviselő-testület meghatározta, hogy a hivatásos tűzoltók létszáma Kiskunhalason 21 fő legyen.81’ A város helyettes polgármestere hirdetményt tett közzé, melyben felhívta a gazdák figyelmét, hogy a vasúti pálya mellett fekvő földjeiken a kalászos terményeiket milyen távolságra kötelesek elhordani a sínektől, a tűztől való megóvás érdekében.87 A rendezvényeken való tűzoltó felügyelet díja 20-30 Ft, amit a rendező szervek fizettek a tűzoltóság felé.88 1949-ben a belügyminiszter I. 445.324/1949. BM. IV/2. számú rendeletével89 Hadházy László őrnagy tűzoltóparancsnokot február 28-ával rendelkezési állományba helyezte és utóda Lantos Sándor tűzoltó főhadnagy lett a kiskunhalasi tűzoltóság parancsnoka 1949. március 1-től 1949. december 15-ig. A hivatásos állomány létszáma 18 fő volt. Készenléti szerek voltak: 1 db Dodge Weapon gépkocsi 800 1/perc kismotorfecskendő szállító targoncával és 1 db kézi működtetésű mozdonyfecskendő. Ehhez a kettő lovat a laktanyával közös telken lévő Városgazda Hivatal biztosította. (Az 10 lovukból 2 „tűzrendes” mindig az istállóban volt). A tűzoltóságon üzemeltették az Országos Mentőszolgálat Dodge gyártmányú mentő gépkocsiját is. Naponta általában 2-4 kivonulás volt. Az esetek kisebb fele súlyos háztartási vagy munka baleset, a másik fele az orvosok által igényelt sürgős, kórházi ellátást igénylő betegszállítás vagy szülés volt. 1949. március 13-ával megszüntették a toronyőri tűzfigyelő szolgálatot. A szolgálatot 2 órás váltással látták el a tűzoltók, ami téli időszakban vagy viharban, elég rossz hatékonysággal működött. Érdekes megemlíteni, hogy a torony a kizárólag tűz- figyelői célra épített tornyok között - a soproni „tűztorony” után - második volt az országban. 1949 őszén a városháza belső és külső telefonforgalmát lebonyolító kézi kapcsolású telefon alközpontját — amit a tűzoltó őrszobán az ügyeletes tűzoltó kezelt - áthelyeztették a városháza épületébe. Ezzel megszűnt a tűzoltóknak a városházát és a városházán dolgozókat kiszolgáló alárendelt pozíciója.90 Érdemes megemlíteni, hogy a város mezőgazdaságának meghatározó szerepét mutatta, hogy 1949 nyarán 48 cséplőgép dolgozott a határban és 5 malom végezte az őrlést. Ismét új parancsnoka lett a tűzoltóságnak. 1949. december 15-ével a belügyminiszter 461.007/1949. IV. 2. BM számú rendeletével a kecskeméti alosztálytól 36
