Lehóczki György: Kiskunhalasi tűzoltóság 1904-2004 - Thorma János Múzeum könyvei 17. (Kiskunhalas, 2004)
Az önkéntes tűzoltó testület megalakulása
A hivatásos tűzoltók 48 óra szolgálat és 24 óra szabadidő beosztásban dolgoztak. Szolgálati idejük első 24 órájában mint tűzoltók teljesítettek szolgálatot, s a második 24 órában a mentőkocsihoz kaptak beosztást. A 2. világháború folyamán úgy a mentőautó, mint a lovas mentőkocsi eltűnt, és egy ideig mentőjármű hiányában stráfko- csival és más szükségszállító eszközzel végezték a betegszállítást. A VVOME 1947- ben egy DODGE mentőautót küldött a városnak és vele egyidejűleg lehelyezett egy gépkocsivezetőt. 1950. február 1-től vette át az Országos Mentőszolgálat a tűzoltóktól a mentőszolgálat tényleges ellátását.53 1924. október 29-én Ador Sándor alparancsnok elhalálozott. Pacséron született 1866-ban, házasságot kötött 1897. szeptember 25-én Kiskunhalason a református templomban Figura Krisztina halasi lakossal. Nevezettet 1924. október 31-én helyezték örök nyugalomra Kiskunhalason. Egyike volt azoknak, akik nevéhez fűződik a testület megalakítása/’ Közben Ádor Sándor alparancsnok elhunyta alkalmából a kiskunhalasi Önkéntes Tűzoltó Testület a Bessenyei menház szegényei részére koszorúmegváltás címén 300 ezer koronát ajándékozott. A város vezetése ismét segítséget adott a tűzoltóságnak 1924. évben 5 millió koronával, mely összegből a hiányzó mházati cikkeket szerezték be. A testület azonban folytatta a régi jó hagyományokat, 1924. december 14-én műkedvelői előadást és ezzel egybekötött táncmulatságot rendezett, amely a testület részére 12 millió korona tiszta jövedelmet hozott. Ebből ismét javították a tűzoltóság helyzetét és állandóan végezték az elméleti és gyakorlati oktatást, hogy mindjobban megfeleljenek a városi elvárásnak. Ebben az évben is 154 mozi, 54 színház és 6 egyéb előadáson adtak őrséget. Felszerelésükhöz 90 méter nyomótömlőt és 2 db azbesztégővel ellátott petróleum fáklyát szereztek be. Tevékenységüket dicséri, hogy egy régi rendszerű kocsifecskendőt átalakítottak, és egy jól használható fecskendőt készítettek belőle. 1925. év elején a helybeli tűzoltó testület javára a „Flangya” félmillió koronát adományozott, míg ugyanebben az évben a városi tanács a városi tizedesek, szolgák és tűzoltók részére 34 pár lábbeli elkészítésére pályázatot hirdetett. 1925. május 10-én a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség elnöksége dr. Marinovich Imre alelnök vezetésével városunkba érkezett. A vendégeket a vasútállomáson dr. Kolozsváry Kiss István elnök, Dobó Kálmán főparancsnok és dr. Kathona Mihály vezénylő parancsnok, valamint a halasi önkéntes tűzoltó testület tagjai fogadták. A vendégek a szertár és a tűzoltók gyakorlatának megtekintése után mintaszerűnek nevezték a halasi tűzoltóságot/5 Külön figyelmet érdemel, hogy a létszám 40 főről 49 főre szaporodott. Megkezdődött a városban a kutak felmérése, azaz a vízszerzési térkép elkészítése, valamint a város képviselő-testülete elfogadta, hogy benzinmotoros fecskendőket kell beszerezni, mert az előrehaladást szolgálná a lófogatú szerekről az autószerre való áttérés. Dr. Kathona Mihály tűzoltó parancsnokot a vármegye alispánja tüzrendészeti felügyelőnek nevezte ki a tűzoltóság érdekében kifejtett tevékenységéért.56 A város vezetése 3 hivatásos tűzoltói állásra pályázatot hirdetett,57 majd 1926. február 15-én tartott ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a hivatásos tűzoltóság lét20
