Lehóczki György: Kiskunhalasi tűzoltóság 1904-2004 - Thorma János Múzeum könyvei 17. (Kiskunhalas, 2004)
Az önkéntes tűzoltó testület megalakulása
A hivatásos és önkéntes tűzoltóság megalakulását ezt megelőzően és ezután is még sokáig ellenállás és ellenszenv kísérte. 1905. március 17-én Marosa István halasi lakos háza ismeretlen okból kigyulladt. Majd amikor a tűzoltók a helyszínre érkeztek, hogy a tüzet eloltsák, érthetetlen ellenszenvvel fogadták őket és nemcsak működésükben zavarták, de még tettleg is bántalmazták őket. Ezért a magatartásért két személy két-két napi elzárásra és tíz-tíz korona pénzbírságra, három személyt pedig 40- 40 korona pénzbüntetésre ítéltek. Az ellenszenvet nyilvánvalóan az is szította, hogy az említett nádfedelü ház égéséhez későn érkeztek a tűzoltók. A toronyból ugyanis, akkor látták meg a tüzet, amikor már magasra csaptak a lángok. Ezt követően időbe tellett, míg a lovakat a szerek elé fogták és a helyszínre értek. Egyes városi polgárok maradiságára vall, hogy olyan eset is előfordult, amikor a gazda a vizet szállító kocsijával a tűztől ötven méterre megállt, hogy vigyék a vizet onnan mások tovább, mert az ő lovai megijedtek a tűztől. Érdemes és fontos megemlíteni, hogy a halasi tűzrendészet történetében mindig is fontos szerepük volt a tornyoknak. Ezekből figyelték, fedezték fel és jelezték a keletkezett tüzeket. Már 1772-ben volt toronyőr, aki a református templom nyugati tornyában végezte szolgálatát. 1782-ben a reformátusok templomához új tornyot építettek, mely azonban 1784-ben villámcsapás következtében annyira megrongálódott, hogy újra kellett építeni. Ezt a tornyot 1814-ben lebontották, de 1815- ben megépült a ma is álló református templomtorony, de költségkímélés céljából alacsony tetővel. A bontás és építkezés ideje alatt a tűzőri szolgálatot a katolikus templom tornyában helyezték el. Az új református torony 1903-ban kapta a ma is látható sisakot. Ezzel egy időben azt is tervezték, hogy körülfutó erkélyt építenek a tűzőrség részére, és megmagasítják a torony falát. Az erkély a városháza tömbnél csak 1905-1906-ban épült meg. A városháza tornyával együtt készült el és akkor átkerült oda a tűzőrség is.3j Minden igyekezet és segítség ellenére a várost sem kerülték és napjainkban sem kerülik el a villámok által okozott tüzek. A leírások arról tanúskodnak, hogy minden második vagy negyedik évben sajnos lecsapott a villám és volt olyan év amikor kétszer is.34 Csupán néhány kiragadott eset: 1902-ben gabona égett el, 1906-ban Paczolay Győző házába csapott," 1909-ben a nagy esőzések mellett két helyen csapott le a villám és károk keletkeztek,3" 1923-ban ismét több helyen csapott le a villám, a malom és egy ház égett le.31 A természet által okozott tüzeken kívül nagy számban jelentek meg azok a tűzesetek, amelyeket gyerekek vagy emberi felelőtlenség okozott. A statisztikai adatok alapján a házak leégése mellett tragikus gyermekhalál, gabona és egyéb melléképületek leégése szerepel. A tüzek által okozott károk elkerülése érdekében a lakosság védelme miatt a város vezetősége megtiltotta, hogy (1908. januártól) a disznókat a házak udvarán vagy a kertekben pörköljék meg. A pörkölés helyét a jelenlegi sportpálya helyén jelölték ki és ott kellett elvégezni a pörkölést egészen az 1930-as évekig.38 Olyan 16
