Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Faragó Béláné Joó Irén Szabadság tér 3. Ez a ház 1879-ben 297. házszámot viselte és a Biegler József örökösök tulajdonában volt. 1891-ben Schindler Mi- hályné szül. Goldner Eszter Mária postakezelő (a későbbi postamester) ebben az épületben rendezte be Kecel második postahivatalát. Az épület keskeny, hosszan elnyúló, nádtetős, paraszt barokk homlokzatú, tomácos ház, mely a kiskunhalasibajai úttól több méterrel beljebb épült. A postahivatalba a tornácon keresztül lehetett belépni. A postahivatal páncélszekrénye még ma is falba van építve. 1929-ben Schindler-Szántó Mihályné (1909-ben nevüket magyarositották) nyugdíjba ment. Az új postamester B. Bóka István a hivatalt elköltöztette a mai Fő tér és Vasút utca sarkára, a Zsubori-házba. A Szántó család 1941-ben eladta az épületet Faragó Béla cipész- mesternek, aki a házat renováltatta, az utcai frontra még egy üzlethelységet építtetett és itt rendezte be cipészműhelyét és üzletét. Faragó Béla 1910-ben született Soltvadkerten, cipész dinasztiában. Édesapja és bátyjai is cipészek, csizmadiák voltak. Faragó Béla 1939-ben költözött Kecelre és a mai KTSZ (Szabadság tér 7.) épületében cipészmühelyt nyitott, ahol a híres cikomyás félcipőket és csizmákat készített és árusított. Több alkalmazott] a volt, szabásza Farkas Ilona Barr Józsefné. 1944-ben feleségül vette Darázs Elvirát, majd 1949-ben megszületett Anikó (Pintyőke) leányuk. 1951. szeptemberben a keceli cipészek és szabók megalapították a kisipari szövetkezetei, de Faragó Béla nem lépett be. 1952-ben meghalt a felesége, Darázs Elvira. A hároméves kislányt a Darázs nagyszülők vették magukhoz. Faragó Béla megunva a sok zaklatást, műhelyét kivitte a Szarkásba, ahonnan csak 1956-ban tért vissza. 1958-ban újranősült, feleségül vette Joó Irént. 1958. végén megszületett Mariette léányuk (aki ma Budapesten vállalkozó). Ezekben az években a gyári kész cipőkkel már nem tudta felvenni árban a versenyt, már piacra sem járt árulni. Szorgalmasan talpalt, sarkalt, fejelt, ellátta megnövekedett családját és eltemette vállalkozói álmait. 1969-ben meghalt. Kecelen helyezték örök nyugalomra. Joó Irén 1929 augusztusában született Kecelen. Édesapja Joó Sándor (1897-1957) vegyeskereskedő az Újfaluban. Irén lányát a kiskőrösi polgári iskolába adta. Több éven át édesapja kis szatócs boltjában dolgozott (édesapja hadifogsága idején vezette a boltot). 1950-ben a Faragó Béla cipőboltjában pénztáros. 1952-ben férjhez ment a budapesti Józsavölgyi Attilához. Házasságukból Györgyi és Attila gyermekük született. 1954-ben a keceli Borforgalmi Vállalatnál tisztviselőnő, majd 1955-től a keceli tőzegbánya központjában (a Kossuth utcai Herceg-házban) dolgozott. 1958. januárban férjhez ment Faragó Bélához. Férje halála után 1969-1972-ig még folytatta férje üzletét. 1972-től 1979-iga ceglédi Magyar-Szovjet Barátság Tsz virág nagykereskedő keceli megbízottja. 1979- ben gerincfájdalmai miatt leszázalékolták és nyugdíjba vonult. Gerinc porckorong Az 1950-es években készült képeslapon a második épület. (Thorma János Múzeum 19319) 322 59
