Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
határa követte a mai régi Temető utca íves vonalát, nyugati széle az 1980-as években megnyitott új Temető utca páros házainak telekhatáráig terjedt. A mai külső újabb temetőt az 1880-as évek elején jelölték ki: déli határa a Császártöltési út, nyugati határa a Martinovics utca, az északi határa a Bocskai utcai házak telekhatára. 1858-ban az úrbéri rendezés során a káptalani uradalom átadott a községnek 6 hold földet a temető bővítésére. Az 1879. évi térképen még csak a régi belső temetőt tüntették fel. A temetőkápolnát 1885-ben építtette Molnár János címzetes kanonok, keceli plébános. Építője Turcsik János kőműves mester volt. Homlokzata emlékeztet a keceli barokkos házakra. A kis torony négy oldalán ablakok, a gúla alakú tetőzet csúcsán kereszt látható. Az oromfal párkánnyal osztott, alatta kis íves ablak. A kápolna jobb oldali falához alacsony koporsótároló épült. 1995-ben dr. Scharp Egon esperesplébános a kápolnát felújíttatta, tetőzetét rézlemezzel fedette be. A keceliek nehezen törődtek bele, hogy a kápolnába kell kivinniük halottaikat. Fájlalták, hogy nem virraszthattak mellettük. A tisztaszobában volt a ravatal. A koporsót megszentelése után „lócán” vitték ki az udvarra, ahonnan 4-6 férfi rokon vitte a koporsót a temetőbe. A 20. században általánossá vált a gyászkocsi használata. 1976-ban Kecel Község Tanácsa felépítette a temető északnyugati részén a ravatalozót (és boncolót hűtő-fagyasztó kamrával), mely átvette a kis kápolna szerepét. Az 1990-es években toronnyal és fedett előtérrel bővítették. Templom (Szentháromság templom) Szabadság tér Kecel Szent István uralkodása idejében (1000-1038) valószínűleg, a honfoglaló Botond nemzetség szállásterületéből kialakult Bodrog királyi vármegyéhez tartozott. Kecel első írásbeli említésével 1198-ban kiadott oklevélben találkozhatunk, melyben III. Ince pápa jóváhagyta a kalocsai érsek és a káptalan közötti dézsma megállapodást. Kecel egyházi szempontból a kalocsai föegyházmegyéhez, a kalocsai főesperességhez illetve az egyházi tized kalocsai dézsma területéhez tartozott. Mint élő egyháznak - Szent István akarata szerint, - templomot kellett építenie. A mai templom helyén állt a középkori Szent Kereszt templom, mely feltehetőleg plébániai központ lehetett és így a környező települések hívei hozzá tartoztak. 1493-ból ismert Sebestyén plébános neve, akiről A templom és a Szentháromság szobor 1972-ben. Thorma János Múzeum 19324 234
