Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Sőreghy István felesége Törteli Franciska Magyarkanizsa t Dr. Sőreghy Andor 1919.11.11. Magyarkanizsa +1987 Kiskunhalas 1947 állatorvosi diploma Sőreghy és Szalai családfa Szeles Antal Szalai Dénes 1898 Nemesgörzsöny szőregi főszolgabíró, felesége Szíj Eszter felesége Frányó Ilona Mária 1904 Nagyigmánd 1 1 Szeles Gabriella Dr. Szalai Dénes ~ Császár Jolán 1924.06.17. Szőreg 1920.05.20. Nemesgörzsöny 1926.06.15. +1998 Kiskunhalas +1995 Szakony Kéttomyúlak állatorvos Sőreghy Mária 1949.11.19. Szeged férje Onnos László Ormos Zsolt 1970 Dr. Sőreghy András esk 1951.05.31. Szeged 19 állatorvos i jvő Szalai Ildikó 79 1952.11.08. Pápa gyógyszerész asszisztens Sőreghy Tamás Sőreghy Balázs Sőreghy Orsolya 1981.04.23. Szeged 1984.04.17. Kiskunhalas 1985.05.15. Kecel egyetemi hallgató gimnáziumi tanuló gimnáziumi tanuló rei. A földszinten kapott helyet a garázs és az állatorvosi rendelő. 1987-ben vették birtokba a teljesen összkomfortos házat. Dr. Sőreghy András 1951. május 31-én született Szegeden. Édesapja dr. Sőreghy Andor állatorvos, édesanyja Szeles Gabriella. Általános iskolába Szegeden járt, majd itt érettségizik 1958-ban. A budapesti Állatorvosi Egyetemen doktori diplomát szerzett. Dolgozott Baján, Kiskunmajsán, majd 1980-tól Kecelen. A rendszerváltozás után állami állatorvos. A járványvédelem, a fertőző állatbetegségek elleni akciók végzése és vezetése, állatszállítások engedélyezése, húsvizsgálat, veszettség elleni védőoltások, lovak malleinezése, szarvasmarhák tuberkulinozása, Tbc mentesítése, s a mentesség fenntartása a feladata. Stalter Antal Szőlő utca 65. A 20. század első felében kezdett épülni az addig keskeny, szőlők közötti, hepehupás homokos dülőút, a mai Szőlő utca. Az 1940-es évek végén még nagyon sok házhely várt beépítésre, de erre az időre már kialakult a mai Szőlő utca végleges szélessége, két oldalán járdaépítésre is hagyva helyet. A császártöltési Stalter család 1945-ben a malenkij robot elől menekült a keceli polgárdi Fekete-dűlői tanyájukra. Ez a tanya csak töredéke volt a Windisch uradalom 1910-es évek beli parcellázása során Stalter József és Lentner Mária (Stalter Antal nagyszülei) által vásárolt 110 kisholdnak (1000 négyszögöl). Az 1945. évi földosztás során egy részét elvették. (A 600/1945.M.E. kormányrendelet intézkedett a földosztásról). Bár a hivatásszerűen földdel foglalkozók 200 kát. holdig kérhették a földosztás alóli mentességet, a földosztó bizottságok nem igen tartották be. így kerültek 223
