Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)

Tartalom

1778-ban a templom körüli temetőt kitelepítették a császártöltési út és az érseki erdő közti területre (a mai Temető utca). A felszabadult területet az érsekség megosztotta a község és plébánia között (kb. 2 hektárnyi terület lehetett).

Az évek múlásával sokszor kellett karbantartani, átépíteni, toldozni-foldozni a plébánia épületét, s mindenkor a hiányzó kötségeket a kert egy részének eladásából fedezték. 1923-1924-ben (Kurcz Adolf plébános idejében) nagyobb tatarozásba kezdtek, a repedezett falakat újra rakták (ekkor került az utcai front falába a halasi mészhomok tégla), udvari szárnnyal bővítették (konyha, kamra számára), az utcai frontot kis timpanonnal díszítették, melynek csúcsát kereszt ékesítette.

1970-es évek elején szinte új plébániát építettek a régi helyén. A templom felőli oldalon a kapubejáratot megszüntették és új szárnyat építettek, templom felöli főbejárattal, csak a Kossuth utcai fronton a régi káplánszámy maradt meg. A költségek egy részét az évtizedek alatt fél hektárra zsugorodott a kert felparcellázásával, majd eladásával fedezték. A Kossuth utcai fronton kb. 300x700 m2-es, a Katona utca északi oldalán 2x700 m2-es házhelyet alakítottak ki. Kecel első iskoláját ezekben az években bontották le, helyén vezet a Katona utca. A plébánia telke így kb. 2000 m2-re csökkent.

2002-ben (dr. Scharpf Egon címzetes kanonok, esperes idején) a templomfelújítással egyidőben, a plébánia épületét is felújították. A káplánszámy repedező falát aláfalazták, az épület új, vízálló lábazatot kapott. A plébánia lakói: Hedri Boldizsár 173 7, B aranyai Pál 173 8, Kőkemezei Ádám 1738, Árvái György 1742,HronyeczJ ános 1746, Házi Pál 1754, Kaptzár Pál 1776, Dobai László 1776, Köbbe Boldizsár 1781, Bényi István 1788, Davidek István 1814, Rácz József 1817, Fratricsevics Márton 1839, Valszky István 1862, Molnár János 1863, Boross Imre 1887, Stréth Antal 1897, Szabadi Ferenc 1898, Szabó Ádám 1912, Kurcz Adolf 1921. Földesdy Antal 1936, Sztilich Károly 1964, Mihály Ferenc 1964, Szabó András 1971 és SchrapfEgon 1983.

Dr. Scharpf Egon napjainkban is (2002-ben) szolgálja keceli híveit és egyházát. 1928. október 5-én született Pécsen. 1948-ban érettségizett Baján. Teológiai tanulmányait Kalocsán, Szegeden, majd Budapesten végezte. 1954-ben szentelék pappá. Káplán volt Bócsán, Tataházán. 1983-tól a keceli szentháromság templom plébánosa, és a keceli esperesi kerület vezetője. 1994-től címzetes kanonok. Egyházjogból doktorált; a hercegprímás és a kalocsai érsek történelmi viszonyáról írta a doktori disz- szertációját. Az egyházügyi bíróság helyettes elnöke; az egyházmegye területén felmerült peres ügyekben jár el első fokon. Az 1990. évi rendszerváltás után újjászervezte a keceli cserkész mozgalmat, a cserkészcsapat vezetője. Hosszú időn át vállalt közvetítő szerepet az egyház és az állam kapcsolatának jobb kialakításáért és a római katolikus egyház fennmaradásáért. Fáradhatatlanul tevékenykedett, hogy az államosított zárda épületét az egyház visszakapja, ahol katolikus otthont rendezett be. 2002-ben az épüleA plébánia és a templom, 1958-ban Thorma János Múzeum 19295

198