Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Liget Időnként kiszáradó állóvíz volt a középkori Kecel kiszélesedő Nagy (Templom), ma Rákóczi utcája helyén. A község házait a magasabb, szárazabb széleire építették. A két házsor évszázadokon át egy mocsaras, nádas eret határolt. A Rekettye-Bogárzó felé igyekvő csapadékvíz ezen a területen megrekedt, lápos, ligetes erdő alakult ki itt. Jellemző fái akőris és amocsári tölgy, anyár- és égerfakúszó fajai, akomló, iszalag és a szeder. Ez az ősállapot a 20. század elejéig még jellemző a területre. Ma már csak néhány hatalmas tölgy emlékeztet a múltra. Az első világháború utáni évtizedben Ádám Antal főjegyző, az 1940-es években Reszler (Ősz) János a községháza előtti területet feltöltette, 1928-ban ártézi kutat fúratott, melynek vizét elvezették a Zrínyi és a Viola utcákig. 1927 júniusában a Liget elején felavatták tábori mise keretében a Hősök szobrát. A szobor alkotója az a Horvay János szobrász (1873-1944), aki a ceglédi, budapesti és a New-Yorki Kossuth szobrokat alkotta, de nevéhez fűződnek a pécsi Zsolnay, a Budapesti Hermann Ottó és a Beethoven szobrok is. A szobor talapzatán emléksorok és a 336 keceli háborús halott névsora olvasható (Antoni Jánostól kezdve Vancsúra Mihályig). 1934-ben a Ligetben állították fel Falus Mihály keceli születésű szobrász Szent Flórián alkotását, mely ma a Vasút utcai tűzoltó székház szomszédságában látható. A második világháború után a Ligetet „csipkerózsika álmából” Borbényi Ferenc tanácsi gazdálkodási tisztviselő ébresztette fel a maga csendes, következetes, szívós, hozzáértő munkájával. Az elöregedett, kiszáradó fákat pótolta, a megváltozott talajviszonyok miatt gesztenye és hársfákat telepített, bokrokat, díszcserjéket és fenyőfákat ültetett, folytatta a feltöltést, a vízelvezető erecske számára új medret ásatott, a Viola utca magasságában az út alá beton átereszt épített, sétányokat alakított ki, melyeket padokkal szegélyezett. Az erecske fölé több hangulatos fahidacska épült. A főútvonal (54-es) mentén kerítést és lépcsősort alakított ki, majd megépült az első csobo- gó-szökőkút, vízforgatta gömbjéről csobog alá a köralakú medencébe az éltető víz. Horvay János: Hősök szobra, és az emlékmű felirata, 1928 KFCEI KÖZSEf. KÖZÖNSÉGE \7 I'M •IU0HAB0RI1ÍUN A HAZA VEDLÍ V B1 N m EVP ELEENlURl'Al >U.<. ',ü,A - Nt.nZF.Tl 1OY ÉS A KERESZTÉNY EKK' •! C.S SZOLÜALATABAN ELESETT POLC ÁRAINAK F Ál ÉKERE „« nm it wi mx.\ ív *f HIÁBA OWA VÉRT"* ’* 161
