Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)

Tartalom

ban. 1973—76-ig a Budapesti Kirakatrendező és Dekoratőr Szakiskolában szerzett okle­velet. 1986-ban egy 3 éves komplex népművészeti tanfolyam keretében, művészeti oktatói képesítést szerez. Dolgozott nyomott anyag és texti ltervezőként, kézi szövés oktatóként és dekoratőrként. Tűzzománc ismereteit a Zebegényi Nyári Képzőmű­vészeti Szabadiskolában szerezte 1976-77-ben, majd hosszú évek önképzése, gyakor­lati tapasztalatok gyűjtése következett. 1989-ben a Kecskeméti Nemzetközi Zománc­művészeti Alkotóműhelyben dolgozott ösztöndíjasként. Müveiben az ősi korok hagyo­mányait és a magyar népművészet szellemi örökségét egyéni átdolgozásban jeleníti meg, feldolgozva a tradicionális formákat és tartalmakat. 1992 óta műveiben elsősor­ban a tarot hagyományos témáit dolgozza fel. 1980 óta több mint 60 kiállításon szere­pelt. 1996-ban Müvészkártya - sorskártya - tarot című kiállítás nagydíját nyerte el a 22 db tempera kártyalapjáért, majd 1997-ben a kecskeméti XXIII. Nemzetközi Zománc­műhely Alkotótelep nagydíját kapta. 1997-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. A Kortárs Magyar Művészeti Lexikon (Bp., 2000) a második kötet 479. oldalon méltatja munkásságát. Kovács Anna Ságodi-ház Zrínyi utca 17. Polgárdin fekvő Windisch uradalmat 1912-ben egy szabadkai bank felparcelláz­ta és eladta. Ebből a birtokból több bácskai (Pertics, Zsámboki, Ságodi), Kalocsa környéki, miskei - ezt a részt nevezték később magyar résznek és császártöltési (Stalter, Walter, Petz) család - ezt a részt nevezték későbben német résznek vásárolt területet. Ságodi Benedek jánoshalmi lakos 110 magyar kis hold (1000 négyszögöl) földet vásárolt az Erdőlaposon, ahol tanyát épített. A tanya közelében szőlőt és gyümölcsöst, a távolabbi buckásabb részekre erdőt telepített. Az 1920-as évek elején a Zrínyi utca jobb oldalán megvásárolt egy öreg, vert falú, keskeny házat, helyére tégla alapokra, klinker téglával díszített utcai homlokzattal, nyeregtetős, cseréppel fedett tágas házat épített (mai értelemben komfort nélkül). Kezdetben nem itt laktak, az akkori szokásoknak megfelelően vasárnap és a csütörtöki heti piacra jöttek be tanyájukról. Néhány év eltel­tével végleg beköltöztek. A tanyán maradt fiuk, Ságodi András, aki az 1927-ben elhalt Ságodi Benedek után meg is örökölte azt. A Zrínyi utcai házat a három Ságodi lány, Anna, Júlia és Etel örökölte. A földek hasznából részesedést (komenciót) kaptak. A családi visszaemlékezés szerint Ságodi Etel, aki erős egyéniség volt, a birtok ügyeibe is beleszólt, erős kézzel tartotta össze a családot. Emlékezetes tettei között említik a római, vatikáni zarándokút szervezését: 10 kecelit, többek között dr. Antóni községi orvost, Szittyavári József tanítót, vezetett Rómába, társulva a kalocsai csoporthoz, kiket Ijjas József káplán - a későbbi kalocsai érsek - vezetett. Nagyon fiatalon ment férjhez az 1903-ban Kecelen született Németh Mihályhoz. Leánya Németh Magdolna 145

Next

/
Thumbnails
Contents