Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)

Tartalom

Kunbajára körzeti állatorvosnak.

1951. szeptember 12-én feleségül vettem a berettyóújfalui születésű dr. Fekete Zsófia jogászt.

1952 júliusában megszületik elsöszületett gyermekünk, Sándor. 1953-1983-ig Kecelen körzeti, majd községi állatorvosként működtem. Kezdetben Kecel nagyközségen kívül még elláttam Császártöltés és Imrehegy állategészségügyi szolgálatát is, ahol 19 termelőszövetkezet és csoport gyenge, összehordott állatállományát igyekeztem életben tartani, mivel megelőző módszerek bevezetésére nem volt mód, kevés pénz állt rendelkezésre, gyógyszerek beszerzésére. Annak ellenére, hogy motorkerékpárral jártam a körzetet, nagyon megerőltetett, feszített munkatempót követelt a három község, no meg a tsz elnökök. 1956-tól két kollégával sikerült megosztanom ezt a hatalmas körzetet, s már az állatbetegségek megelőzésére is gondolhattam (gümőkór, takonykor, rühesség, sertéspestis, sertésorbánc, baromfipestis és kolera, stb.). 1958-ban a kormányzat lehetővé tette, hogy gépkocsit vásárolhassak; így hatékonyabban tudtam mozogni a körzetemben. 1958-tól 1985-ig minden helyhatósági választási ciklusban megválasztottak tanácstagnak, 1963-tól

1985-ig végrehajtó bizottsági tagnak. A VB-n belül az állattenyésztés és a község fejlesztés ügyeit képviseltem. 1959-ben egy bizottság elnökeként elkészítettük a község első rendezési tervét, körvonalazva a nevelési központ elvét és helyét. Következetesen kezdeményeztem és igen szavazatommal több beruházást (pormentes utak, járdák építését, benzinkút és gázpalack-cseretelep létesítését, iskolák építését [piros iskola], Kecel történetének megírását és nyomtatásban való kiadását) támogattam, intéztem a Vasarely murális kép megszerzését és sorolhatnám a sok apró kezdeményezést, amelyeknek a városi státusz elérése volt a célja. 1983-ban nyugdíjba mentem és 1985-ben visszavonultam a közéletből, nem vállaltam a további tanácstagi jelölésemet. Teljes odaadással tudtam foglalkozni családkutatással, filatéliával, numizmatikával, helytörténeti kutatásokkal. Kutatásaim eredményét igyekeztem írásba foglalni, s némelyiket nyomtatásban megjelentetni.

Dr. Koszta Sándomé dr. Fekete Zsófia 1927. január l-jén született Berettyóújfaluban, édesapja dr. Fekete Kálmán, édesanyja a komádiból való T. Nagy Zsófia. Elemi iskolába szülővárosába járt, szeretett tanítónője Kollányi Boldizsámé volt. Elemi iskolás korának meghatározója, hogy német nevelőnőjétől megtanul németül. 1945-ben érettségizett a miskolci Tóth Pál Református Gimnáziumban, majd beiratkozott a debreceni egyetem jogi karára. Egyetemi évei alatt elsajátította az angol nyelvet (később középfokú nyelvvizsgát is tett). 1949-ben absolvált az első öt nő között, akiket jogi egyetemre felvettek. Erre az időre esett a debreceni jogi fakultás megszüntetése, így a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem 1950-ben avatta jogi doktorrá. A családjog érdekelte különösképpen, állást viszont nem kapott, édesapja ügyvédi irodájában bojtároskodott. 1952-ben Sándor fia, 1955-ben Zsófia lánya született. 1959-ben

143